VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen, így van, a három törvényjavaslat expozéját együttesen kívánom elmondani.
Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A kormány választási és kormányzási programja szerint az egyik legfontosabb célkitűzés a gyermekes családok helyzetének javítása. A személyi jövedelemadóztatáson keresztül lehet támogatni, előnyben részesíteni azokat a gyermekeket nevelőket, akik munkából származó jövedelmeik növelésére törekszenek, értéket hoznak létre a társadalom számára. Ezekkel van összhangban a személyi jövedelemadó-rendszerben a gyermekek után a szülők személyi jövedelemadójából érvényesíthető családi kedvezmény.
A kormány a családok teherviselő képességéhez igazodó adóztatás megteremtését alapozza meg azzal, hogy minden gyermekre kiterjedően javasolja bevezetni a gyermekek után járó adókedvezményt. Ez több mint egymillió családot érint. A javaslatok megtételénél természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni a makrogazdasági környezetből adódó követelményeket, korlátokat, amelyek befolyásolták a költségvetés számára szükséges és lehetséges személyi jövedelemadó-bevételt.
(17.30)
A lehetőségek mérlegelése alapján a benyújtott két változat közül a kormány mégis a magasabb összegű kedvezményezést támogatja. A kedvezmény révén - átlagos adóterheléssel számolva - az egy- és kétgyermekes családokban gyermekenként évi 102 ezer, a három- és többgyermekes családokban gyermekenként évi 138 ezer forint adóalap után nem kell adót fizetni.
Szintén a kormány szándékát tükrözi az adójóváírás csökkentése is, mert ez járul hozzá az arányosabb közteherviseléshez. Erre a szándékra épült a javasolt adótábla is. Így a kormány változatlanul fenntartja azon javaslatát, hogy az adótáblában a jelenlegi hat adókulcs háromra csökkenjen, továbbá, hogy a 20 százalékos legalsó adókulcs ne változzon; de az ehhez tartozó jövedelmi sávhatár jelentősen emelkedjen, és a legfelső adókulcs 2 százalékponttal csökkenjen. Továbbá, hogy az adójóváírás a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3 ezer forint legyen, és csak azok vehessék igénybe, akiknek éves bevallott jövedelmük nem éri el az 1 millió forintot.
A javaslatok kidolgozásánál fontos adópolitikai szándék volt, hogy mindenki fizessen valamennyi adót. Ugyanis ezzel válhat csak érzékelhetővé a kormány szándéka szerinti, a teljesítmények javulásával összefüggő, az elkövetkezendő években megvalósuló terheléscsökkenés.
Az adójóváírás és az adótábla együttes módosítása járulhat hozzá, hogy közelítsünk a teljesítményeket kevésbé visszatartó lineáris adóztatás felé. Természetesen figyelemmel kell lenni azokra, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Az itt bekövetkező kismértékű terhelés növekedését a munkáltatók ellentételezhetik a magasabb bérfejlesztésekkel, amelyeknek forrása lehet a nagyobb jövedelműek utáni, elsősorban a tb-járulékok csökkenése miatti közteher-mérséklődés.
A terhelés igazságosabb kialakítását szolgálhatja a kedvezmények jelentősebb átalakítása, amely azonban már nem férhetett bele az ez évi módosításokba. Ez az adóztatás átfogó felülvizsgálatát igényli, és ahhoz reform értékű módosítások szükségesek. Itt szükséges hangsúlyozni, hogy a kormány 2000. évre tervez átfogó adó- és járulékreformot. Ennek keretében kívánja az adórendszer családiasabbá tételét is továbbfejleszteni oly módon, hogy a jelenleg is támogatott módosító indítványon túlmenően még jobban figyelembe veszi az adórendszeren keresztül történő családtámogatás rendszeréből adódó problémákat; így például azt, hogy a családnak nincs elegendő adója a kedvezmény igénybevételéhez.
A továbbiakban is előtérbe kell azonban helyezni azokat, akik a munkából származó jövedelmeik növelésére törekszenek. Átfogóan meg kell vizsgálni azokat a hasznosítható módosító indítványokat, amelyeket ugyan most nem lehetett figyelembe venni, de javítani tudják az arányosabb közteherviselés elvének érvényesülését.
A kormány arra számít, hogy már az 1999. évre javasolt változtatások nyomán - a szándékával és a programjával megegyezően - a gyermeket nevelők előnyben részesítésével, valamint a munkából származó jövedelem növelésének ösztönzésével javulni fog a társadalom és ezen keresztül a polgárok helyzete. Így azokat a módosító javaslatokat, amelyek különösen az adótábla, az adójóváírás módosítására vonatkoztak, de ellentmondanak a kormány céljainak, nem lehetett támogatni.
A kormány kompromisszumkészségét bizonyítja azonban, hogy több olyan módosító javaslatot elfogadott, amelyek érdemben javítják, illetve pontosítják a benyújtott törvényjavaslatot. A legjelentősebb, amelyet támogatott a kormány - mivel összhangban van célkitűzéseivel -, az a családok helyzetének javítását érintő javaslat, amely szerint a családi kedvezményt mindkét szülő megosztva, korlátozás nélkül érvényesítheti. Így, ha a családi pótlékra jogosult szülő adója bármely ok miatt kevesebb a kedvezménynél, akkor a házastárs adójából is lehet érvényesíteni a családi kedvezmény további részét, vagy ha csak neki van adója, akkor az egészét is. A másik fél által történő kiegészítő igénybevétel az év végi adóbevallás alkalmával lehetséges.
Támogatni tudja a kormány azt az indítványt is, amely a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető cím jogosultjának özvegye számára törvény szerint járó járadékot is a kitüntetett járadékával adójogilag azonosan javasolja kezelni már 1998-tól visszamenőleg is.
A törvényjavaslathoz benyújtott pontosításokkal, amelyekkel a törvények egyértelműbbekké válnak, a kormány szintén egyetért. Ilyen például a természetbeni juttatásként adott értékpapír és egyéb jövedelemnek minősülő, a vételi vagy jegyzési jog gyakorlása által szerzett vagyoni érték tartalmának egyértelműbb szétválasztása; továbbá, hogy a szövetkezetek kívülálló tulajdonosai is nevesítésre kerülnek az osztalékjövedelemre vonatkozó szabályok szempontjából, valamint az átalakulási szabályok a szövetkezetekre is vonatkoznak, a társaságokéval azonos adójogi kezelés érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A kormánynak az általános forgalmiadó-törvény módosítására tett javaslatai közül a leglényegesebb a termékazonosító rendszer változásához kapcsolódik. Ezen túlmenően a törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazgatásokra, pontosításokra tett javaslatot, valamint a kis- és középvállalkozók számára adminisztratív terheket csökkentő egyszerűsítéseket tartalmaz.
Kiemelt jelentősége volt a javaslatok kidolgozása során, hogy a besorolási alapelvek a bevezetendő termékazonosításhoz kapcsolódóan gyökeresen ne változzanak meg. Továbbra is 0 százalékos adókulcsúak az alapvető gyógyszeralapanyagok, kivéve azokat, amelyeket nemcsak a gyógyszergyártásban, hanem az ipar más területén is hasznosítanak. Ezek a jövőben 25 százalékos adómérték alá tartoznak.
Támogatja a kormány azt a képviselői indítványt, miszerint a jövő évtől az általános és középiskolás tankönyvek 0 százalékos adómérték alá kerüljenek. A kedvezményes adókulcshoz tartozó termékek köre bővült, ugyanis az egészségügyi ellátásban használatos gumi- és műanyaggyártmányok szélesebb köre átkerült a kedvezményes adókulcsú termékkörbe.
A termékazonosítás új rendszerének 1999. január 1-jei bevezetésével kapcsolatban több képviselő aggodalmát fejezte ki, kérve az átállás 2000. január 1-jétől történő elrendelését. Az aggodalom nem tekinthető indokoltnak. A termékazonosítás új rendszerének bevezetése már egy éve napirenden van. A kormányzat szándékáról az adózók tudnak, sőt a szaksajtón keresztül értesülhettek az átsorolás módjáról és az egyes termékek besorolásáról. Az intézkedés tehát nem meglepetésszerű.
Mindemellett a kormány a zökkenőmentes átállás érdekében információs ügyfélszolgálati rendszer kialakítását és működtetését vállalja annak érdekében, hogy az adózók a szükséges felvilágosítást idejében megkaphassák.
Kedvező fogadtatásra talált a kormánynak az a javaslata, amely a kisvállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti. A bevallások rendjében javasolt változtatás, amely szerint annak az adóalanynak, akinek a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele nem haladja meg a 3 millió forintot, csak éves adóbevallást kell benyújtania. A bevallások rendjét a jövő évtől az áfa tekintetében az adózás rendjéről szóló jogszabály helyett az anyagi jogszabály szabályozza.
Ugyancsak támogatást nyert az a javaslat is, amely likviditási könnyítést jelent az adózók számára. A javaslat szerint a termékimportnál, az úgynevezett importszolgáltatásoknál a jövőben az adófizetési kötelezettség és a levonási jogosultság időpontja lényegében egybeesik, így a fizetendő és a levonható adó ugyanabban az adóbevallásban szerepelne.
Több képviselő indítványozta, hogy 1999-ben is maradjon fenn a szolgáltatók által nyújtott gáz- és villamoshálózat-fejlesztéshez kapcsolódó hozzájárulás áfamentessége. A kormány a javaslatot támogatja, és ezen túlmenően egyetért azzal is, hogy e két alapközműhöz kapcsolódó hálózatfejlesztési hozzájárulás adómentességéhez csatlakozzék a szennyvízhálózat-fejlesztési hozzájárulás adómentességének biztosítása is abban az esetben, ha a befizetés a lakosság részéről történik.
Végül az áfatörvény módosításának arra a rendelkezésére hívnám fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét, amely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy 1998. december 31-éig dolgozza ki az új lakás építéséhez és vásárlásához kapcsolódó adóvisszatérítési támogatás rendszerét. Ennek lényege, hogy új lakás építése és vásárlása esetén a beszerzéseket terhelő áfa összegéből 400 ezer forint áfa-visszatérítési támogatás igényelhető a vonatkozó, most módosításra váró kormányrendelet előírásai alapján.
Tisztelt Ház! Végezetül a gépjárműadóról; a gépjárműadóról szóló törvény javasolt módosítása három lényegi kérdést ölelt fel: az alsó és a felső adómérték 50 százalékos emelését, az éves adóalanyiság áttörését, valamint a környezetbarát gépjárművek teljes körének a kormányprogramban összehangolt preferálását.
A viták kereszttüzében a kormány által javasolt alsó és felső adómértékek növelése állt. A módosító indítványok nagy része csak a felső mértéknövekedést szorgalmazta az önkormányzati mozgástér további növekedése érdekében. Az alsó adómérték növelését azonban a bevételek reálértékének megőrzése indokolja. Ugyanis három éve változatlanok az adótételek.
(17.40)
A kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely a gépjárműadó mértékének felső határát az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forintról 1000 forintra kívánja leszállítani. Ezzel az 1000 forintos maximális mértékkel változatlan marad az önkormányzat mozgástere az adóztatáshoz.
Támogatja továbbá a kormány azt az indítványt is, amely a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket teljesítő dízelüzemű gépjárművek preferálására irányul.
További korrekciók is helyet kaptak a kormány által támogatott listán. Például minden támogatni kívánt dízelüzemű gépjármű adókedvezményének feltétele, hogy a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet által kiállított igazolást, úgynevezett műbizonylatot az adóalany bemutassa.
Úgy vélem, hogy a gépjárműadó 1999. évre javasolt módosítása összességében megfelel a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseinek.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a kormány által is támogatott módosító javaslatokat szíveskedjenek támogatni, s ezúton szeretném megköszönni tisztelt képviselőtársaimnak a vitában kifejtett támogató és segítő észrevételeiket.
Köszönöm szépen. (Taps.)
