FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz a kérdéshez szólnék, amelyet előttem Brúszel képviselőtársam említett, és ezzel függ össze a 4. sorszámon beadott, Göndör István képviselőtársammal együtt előterjesztett módosító indítványunk. Mi úgy kívántuk megakadályozni, hogy teljesüljön az az igény, hogy egy gazdálkodószervezetnél csak egy választmány alakítható, hogy azt az előterjesztési javaslatot, amely szerint a hitelezők egyharmadával és a hitelezői követelések ugyancsak egyharmadával lehet választmányt alakítani, úgy módosítjuk, hogy a hitelezők egyharmadának rendelkezni kellene a hitelezői követelések többségével. Úgy érezzük, ez az előírás egyszerre megoldaná ezt a kérdést, hiszen gyakorlatilag akkor valóban, már a szervezés időszakában is egyetlen választmány jöhetne létre.
Ez minden további pontosítási lépést feleslegessé tesz, és nem indítja el a választmány szervezése kapcsán három-négy irányba a hitelezőket, hogy végül közülük akár egyetlenegy se tudjon valójában választmányt szervezni.
Azért is tartjuk fontosnak a hitelezői követelések többségének az előírását, mert a javaslat egy másik pontjában ugyancsak felmerül, hogy egy nagyon fontos kérdésben csak meghatározott mandátummal rendelkező hitelezői választmány hozhasson döntést.
(20.20)
Brúszel képviselőtársam az ajánlás 58. javaslatában ugyanis előírná, hogy csak akkor döntsön a gazdasági társaság, illetve a felszámolandó cég működtetése mellett a választmány, ha rendelkezik a hitelezői követelések több mint 50 százalékával. Úgy látjuk, nincs szükség arra, hogy először létre lehessen hozni egy hitelezői választmányt a hitelezői követelések egyharmadával, később pedig ugyanez a választmány egyáltalán ne legyen jogosult arra, hogy döntsön a cég további működtetéséről. Az előterjesztő javaslata ilyen szempontból - hogy mondjam - lényegesen egyszerűbb volt, mert ő mind a két esetben a hitelezői követelés egyharmadához fűzte volna ezeket a javaslatokat. Ha elfogadjuk azt, hogy lehet alakítani hitelezői választmányt a hitelezői követelések egyharmadával, később pedig azt mondjuk, hogy a hitelezői követelések egyharmadával lehet csak dönteni arról, hogy tovább működjön-e a cég, akkor gyakorlatilag két típusú választmányt hoztunk létre.
Végezetül indoklásként még elmondanám, hogy meggyőződésünk szerint azért is jó a hitelezői követelések legalább többségének az előírása, mert a normál gyakorlatban ez nem jelent mást, csak azt, hogy ne csak a kishitelezők fogjanak össze. Mert nyilvánvaló, hogy a hitelezők egyharmada és a hitelezői követelések egyharmada csak abban az esetben jön össze, ha általában a kisbefektetők fognak össze. Amennyiben a kisbefektetők társulnak egy nagyobb befektetővel, akkor automatikusan adódik, hogy a hitelezők egyharmadához hozzá fog társulni a hitelezői követelések többsége.
Kérjük, hogy az előterjesztő és a bizottságok gondolják át ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
