BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt egy általános megjegyzést szeretnék tenni azokhoz a módosító indítványokhoz, amelyeket én magam nyújtottam be, és ez részben azokra is vonatkozik, amelyeket mások nyújtottak be.
A csődtörvény, illetve a csődeljárásról, felszámolási eljárásról szóló törvény alapvető funkciója egy piacgazdaságban a hitelezők védelme. Az egész törvény, maga a csődeljárás, a felszámolási eljárás is arról szól, hogy hogyan lehet biztosítani a hitelezők védelmét, hogyan lehet elérni azt, hogy a gazdaság egy pontján egy gazdasági társaságnál bekövetkező súlyos zavar minél kevésbé gyűrűzzön tovább a gazdaság egészébe.
Megítélésem szerint ez az alapvető funkciója minden csődeljárásnak és felszámolási eljárásnak, erről a szól; a törvénynek tehát azt kell biztosítani, hogy a zavarnak ezt a lokalizálását minél jobban meg lehessen oldani, ezért abból a szempontból vizsgálta magát az eredeti törvényt és az eredeti törvény módosítására irányuló törekvéseket is, hogy mennyiben szolgálják a hitelezők védelmét.
Az általános vitában elmondtam - általában - azt, hogy szerintem nem eléggé, és szerintem a kormány által előterjesztett módosítás sem eléggé felel meg ennek a célnak. A módosító indítványok, amelyekről beszélni fogok az első és a második vitaszakasz során, mind-mind arra irányulnak, hogy az előterjesztett törvényjavaslathoz képest a hitelezők védelmét erősítsük.
(20.10)
Elsőként egy olyan szóhasználatról kell beszélnem, amelyet az ajánlás 2. pontjában levő - Brúszel László és Csikai Zsolt által előterjesztett - módosító indítvány tartalmaz, amelyet az ajánlás 1. pontjában levő - a gazdasági bizottság által előterjesztett - módosító indítvány is átvesz, illetve amely megjelenik a 118. pontban; ugyanez a kérdés egy általam előterjesztett módosító indítványban.
Arról van szó, hogy vajon az adós által nem vitatott, vagy az adós által elismert követelés az, amelyet a felszámolási eljárásban kezelnek. Ha a szabályozás bármelyik pontján csak az adós által elismert követelést vesszük figyelembe, ezzel az adós számára módot adunk arra, hogy - hogy mondjam - elrejtőzve az eljárás elől, megszökve az eljárás elől, nem elismerve a hitelező követelését, egyszerűen kibújjon a felelősség alól, és lehetetlen helyzetbe hozza a hitelezőt.
Ezért javasolta nyilvánvalóan Brúszel László és Csikai Zsolt, hogy az szerepeljen a szövegben, hogy nem vitatott vagy elismert. Ez azt jelenti, ha az adós nem nyilatkozik, nem vitatja a követelést, azt úgy tekinti a felszámolási eljárás többi szereplője, hogy az adós tudomásul vette azt, hogy itt vele szemben követelés áll fenn. Ez egy apróságnak tűnő módosítás, de rendkívül fontos módosítás, amely a hitelezők védelmét szolgálja.
Az előterjesztő a gazdasági bizottság ülésén, ahol módunk volt vele erről vitatkozni, sajnos nem támogatta ezt a módosító indítványt, sem a Csikai-Brúszel-féle, sem pedig az általam benyújtott módosító indítványt. A gazdasági bizottság bizottsági módosító indítványként terjesztett elő ilyen módosító indítványt, illetve a két képviselői módosító indítványt is támogatta. Nagyon kérem az előterjesztőt, hogy ebben a kérdésben vizsgálja felül álláspontját, illetve arra kérem majd az Országgyűlést, hogy támogassa ezeket a módosító indítványokat. Köszönöm szépen.
