SZILI SÁNDOR
SZILI SÁNDOR
SZILI SÁNDOR (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon sajnálom, hogy egy viszonylag egyszerű törvénymódosító javaslat, amely nem mást akar, mint módosítani az előző parlament által elkövetett hibát, két kerület viszályává változott.
Mi is történt valójában 1993 őszén? Ennek megértéséhez engedjenek meg egy rövid történeti visszatekintést. A Pest, Buda és Óbuda egyesítésével 1873-ban létrejött Budapest fejlődésének egyik jelentős állomása az 1896-os millenniumi év volt, amikor is a város igazi, modern világvárossá növekedett. (Demeter Ervin egy iratot tart a kezében, melyből a felszólalás szövegét követve folyamatosan megjegyzéseket tesz.) Demeter képviselőtársam fogja olvasni a cikkemet, igen. Ennek a fejlődésnek a következményeképpen már 1908-ban felvetődött Nagy-Budapest létrehozásának gondolata.
A közbejött első világháború után a korábbinál nagyobb arányban növekedett a lakosság száma, sőt a környező agglomerációs zóna is hatalmasra duzzadt. Szendy Károly, Budapest polgármestere már 1942-ben létező egésznek tekintette Nagy-Budapestet, és csupán annak közigazgatási törvénybe iktatását tartotta kívánatosnak; erre azonban hét évet kellett várni. Az 1949. évi XXVI. törvény következtében 1950. január 1-jén életbe lépett közigazgatási határmódosítás a főváros területét több mint kétszeresére növelte. Ekkor vált a főváros részévé többek között Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget mint a XVII. kerület, valamint Pestszentimre és Pestszentlőrinc mint XVIII. kerület.
A közigazgatási határ módosításával nemcsak a csatolt városok és községek kerültek Nagy-Budapest területére, hanem több környező település kisebb-nagyobb mezőgazdasági területe is, így a Pestszentlőrinccel határos Vecsés területéből is a Ferihegyi repülőtér akkori kifutópályája és környéke mint védősáv. (Demeter Ervin: És mi van a XLIII. törvényben?)
Az 1949. évi XXVI. törvény 2. §-a alapján hozott 4349/1949. számú minisztertanácsi rendelet melléklete meghatározta a kerületek határát, amelynek értelmében a XVII. kerület határa a felsorolt községek és városok határának Vecséstől elcsatolt területével kiegészülve a Budapest-Cegléd vasútvonalig terjedt, és ennek megfelelően a Ferihegyi repülőtér kifutópályája, valamint a védősáv a kerülethez tartozott.
(18.50)
A XVIII. kerület határa a régi Pestszentlőrinc-Vecsés határát követve a Nagybánya utca és a MÁV ceglédi fővonalának keresztezéséig, illetve innen irányváltoztatás nélkül a Szemere-telepi új település parcellázási határvonalán a régi Gyömrői útig haladt. Ennek megfelelően a Ferihegyi repülőtérnek az úgynevezett I., mai I. terminálépülete, az üzemanyag-tárolók, valamint a később megépített zajvédő domb Lőrinc területén volt, illetve van.
1967-ben (Demeter Ervin: '68-ban!) a két kerület, mármint a XVII. és a XVIII. kerület megállapodott, majd a 1027/1960-as minisztertanácsi rendelettel jóváhagyott Budapest általános városrendezési tervében rögzítetteket és a valós tényt figyelembe véve megállapodott - mivel közúti, közműhálózati összeköttetése csak a XVIII. kerülettel van, valamint a reptér akkori fejlesztési tervei is szükségessé tették - mintegy 1414 katasztrális hold nagyságú terület átcsatolásáról a XVII. kerületből a XVIII. kerülethez. Ezt a megállapodást hagyta jóvá a 17/1968-as népköztársasági elnöki tanácsi határozat, amely alapján a Budapest Fővárosi Tanács V. B. városrendezési és építészeti osztálya 1968. szeptember 20-ai határozatával a két kerület közötti határleírást módosította, amelyről az érintetteken túl a fővárosi pesti kerületek földhivatalát is értesítette. Ezzel az átcsatolással megnyílt az út a régi központi épület - várócsarnok, irányítótorony s a többi - bővítésére, valamint a kifutópálya korszerűsítésére.
A repülőtér építéséről még 1939-ben határozott a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium, és e döntés értelmében Ferihegypusztán - amely Pestszentlőrinc és Vecsés határán terült el - új közforgalmi repülőteret építtetnek. A munkák 1940-ben kezdődtek meg. Az építkezés érintette Pestszentlőrinc város településszerkezetét is, hiszen a Budapestet Feriheggyel összekötő úgynevezett gyorsforgalmi út a városon haladt keresztül, s ezért így a régi Gyömrői út egy meghatározott szakasza mentén jelentős telekkisajátításokat kellett eszközölni, nem ritkán az érintettek ellenkezésére. (Demeter Ervin: És mi történt 1944 áprilisában? Azt mondd!)
De Pestszentlőrincnek nem csak ez okozott viszontagságot. 1944. április 13-án, majd július 27-én és augusztus 9-én súlyos légitámadások érték a repülőteret, amely jelentős károkat okozott a környék lakóépületeiben is. (Demeter Ervin: És a háború után?) A háború után 1947-ben kezdődött el a repülőtér újjáépítése, amelynek folyamán 1950 májusában megindulhatott a légi forgalmi üzemeltetés. Az egyre fejlődő... (Demeter Ervin: És '56-ban mi történt?) ...azt kihagyom. (Derültség.) Az egyre fejlődő repülőtér, a szaporodó le- és felszálló repülők zaja mellett Szemere-telep és a Ganz-telep lakóinak el kellett viselni a közelben lévő javítóműhely zaját, próbajáratra beindított repülőmotorok bőgését. De a legnagyobb meglepetés 1998-ban (Sic!) érte a pestszentlőrincieket, amikor az egyik Szemere-telepi polgár a kútjából felhúzott vödör vizébe beleejtette a cigarettáját, ami meggyulladt. Mint később kiderült, a közeli MÁV-állomáson (Demeter Ervin: Egymillió liter!) átfejtett repülőgép-hajtóanyag - emberi hanyagság és elavult technika miatt -, több ezer liter kerozin került a talajba, és úszik, illetve úszott a talaj felszínén.
E sokszor nehezen viselt szomszédság ellenére is a kerület és a repülőtér kapcsolata egyre szorosabbá vált. A Malévé lett a volt SZTE-futballpálya, amely a környező telkekkel kibővülve mára sportkombináttá vált. Uszodája vonzza a kerület úszni vágyó polgárait is. S egyre több repülőtéri dolgozó telepedett le a XVIII. kerületben, vette igénybe a kerület intézményeit, a hivatalos kapcsolatokon túl egyre szélesedtek a társadalmi kapcsolatok is, iskolákat patronáltak, s a többi. Tehát a kerület lakói joggal érzik magukénak a repülőteret.
Ezt a jól működő, harmonizálódó kapcsolatot törte meg 1994 tavaszán a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely egyik döntésével szentesített egy népakaratot - Pestszenterzsébet és Soroksár különválását -, míg a másik döntésével, valóban megsértve az önkormányzatokra vonatkozó törvényt, a két kerület megkérdezése nélkül az 1949-es határleírás alapján egy hanyag mondattal: "a kerülethez tartozik a Ferihegyi repülőtér területe", átcsatolta a XVII. kerülethez. Ez a nagyvonalúság még azt sem vette figyelembe, hogy a Ferihegyi repülőtér területe az elmúlt évtizedek alatt jelentősen bővült. Ahogy itt hallottuk, túlnőtt Budapest határán, területeket kiszakítva Ecser és Vecsés községek területeiből is. És történt mindez annak ellenére, hogy az akkori belügyminiszter, Kónya Imre miniszter úr indokolása kihangsúlyozta: "az átszervezéssel nem érintett kerületek közigazgatási területe azonos a jelenlegivel". A törvényjavaslatot a kivételes és sürgős eljárás szabályai szerint tárgyalta az akkori Országgyűlés, ami azt jelentette, hogy csak a kijelölt bizottság vitatta meg 1994. március 29-én, majd az akkori Országgyűlés utolsó ülésnapján, 1994. április 6-án gyakorlatilag vita nélkül, mindössze három, Soroksár önállóságát támogató képviselői hozzászólás mellett a tervezetet törvényerőre emelte. A törvény 1994. május 11-én hatályba lépett, s ezzel Ferihegy sorsát egy melléklet egyetlen mondatával átrendezte.
Az 1994. évi XLIII. törvényt megismerve a súlyosan érintett XVIII. kerület vezetése gyorsan reagált, '94 júniusában beadvánnyal fordult a köztársasági elnökhöz, közreműködését kérve. '95 márciusában az érintett két kerület önkormányzata egyeztetést kísérelt meg, amely viszont sikertelenül végződött. '95. november 9-én megbeszélésre került sor a XVIII. kerület és a BM önkormányzati főosztálya képviselői között, de újabb hónapok teltek el érdemi haladás nélkül.
Jómagam '96 szeptemberében levélben kértem a belügyminiszter úr intézkedését, s levelemre a BM önkormányzati helyettes államtitkára válaszolt, elismerve a hibát, amely nemcsak a XVIII. kerület, de - mint államtitkár úr előadásából is hallottuk - más kerületek határleírásánál sem vette figyelembe az 1949 után történt változásokat. Biztosított ugyanakkor arról, hogy szakmai egyeztetések, valamint a kerületek egyeztetése után a törvénymódosítás beterjesztésre kerül. Eddig a történet, és most előttünk a törvény módosítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakból is kiderül, azt hiszem, hogy 1994-ben a törvényalkotók szándéka nem a kerülethatárok, nem a repülőtér hovatartozásának megváltoztatásáról kívánt dönteni, hanem a népszavazás eredménye alapján a XX. kerület kettéválásáról. Ezért kérem a kormány kerületi határokat pontosító javaslatának támogatását.
Köszönöm. (Taps.)
