DR. HOFFMANN ATTILA
DR. HOFFMANN ATTILA
DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Választókerületem, Budapest XVII. kerületének képviselőjeként kívánok hozzászólni a tárgyalt törvényjavaslathoz. Tennem kell ezt azért, mert választókerületem és Rákoskeresztúr község 1950-es Budapesthez való csatolása előtti területének nagy részét, 835 hektárt - e nagyság érzékeltetéséül: Budapest V. kerületének több mint háromszorosát - érinti a tervezett törvényjavaslat. Ekkora terület lenne átcsatolva a XVII. kerülettől a XVIII. kerülethez, amennyiben ez a törvényjavaslat eredeti formájában elfogadásra kerülne.
A repülőtér korábbi teljes területét 1950-ben a nagy-budapesti kialakításkor a XVII. kerülethez tartozóvá tették, természetesen, hiszen ennek a területnek döntő többsége korábban a XVII. kerület részévé tett Rákoskeresztúrhoz tartozott. 1968-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 17/1968. számú határozatával a repülőtér akkori teljes területét átcsatolta a XVIII. kerülethez, azonban elmulasztotta módosítani a határleírást tartalmazó 1949. évi minisztertanácsi rendeletet.
1994-ben Soroksár önálló kerület lett, s ekkor az Országgyűlés Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról új törvényt alkotott, érvénytelenítve az 1949. évi XXVI. törvényt, illetve a 4349/1949. évi 264. számú minisztertanácsi rendeletet. Az Országgyűlés akkor a repülőtér 1968-ban átcsatolt területét ismét a XVII. kerület részeként emelte törvényerőre. Ezt az alkotmányban rögzített felhatalmazás alapján jogszerűen tehette, és jogszerűen hagyhatta figyelmen kívül az 1968-as elnöki tanácsi határozattal történt módosítást.
A NET-határozat szerinti határmódosulást az 1994. évi törvény elfogadása előtt kerületünk jelezte a Belügyminisztériumnak, sőt még a törvény tárgyalását megelőzően az Országgyűlésnek is megküldte észrevételét. A parlament tehát az időközi változás tudatában döntött 1994-ben úgy, hogy a kérdéses terület eredeti tulajdonosához tartozzon.
A repülőtér területe az 1980-as évek elejéig egy közigazgatás alá tartozott, amikor is jelentősen bővítették Ferihegy területét: megépült a második kifutó és a Ferihegy-2 terminál. Azóta a repülőtér területe a XVII. és XVIII. kerület, továbbá a Pest megyei Vecsés és Ecser területéhez tartozik. E törvényjavaslat ezen nem változtat, elfogadása esetén továbbra is négy közigazgatási terület lesz a repülőtér. A repülés okozta környezeti károk egyaránt érintik a környező településeket.
Ebből kiindulva tett a XVII. kerület önkormányzata a XVIII. kerület felé egy olyan kompromisszumos javaslatot, hogy a repülőtér budapesti területét elfelezve legyen a közös határ. Sajnos, a XVIII. kerület részéről erre nem mutatkozott kompromisszumos készség. A repülőtér felvételi épülete a XVIII. kerület felől van a kezdetek óta, azonban közel harminc évig, 1968-ig ez nem okozott problémát. Maga a tér, a repülőtér - beleérve a fel- és leszálló-, valamint a kifutópályákat - a volt és a jelenlegi Rákoskeresztúr, tehát a XVII. kerület területén helyezkedik el.
(18.40)
A repülőteret ellátó út- és közműellátás nem kerületi, hanem fővárosi kompetencia, tehát nem ró feladatokat a XVIII. kerület önkormányzatára. Továbbá a repülőtér ma még be nem épített fejlesztési területei gyakorlatilag kizárólag Rákoskeresztúr területén vannak. A fejlesztések kivitelezése szükségessé teszi majd a XVII. kerület felőli megfelelő út- és infrastruktúrakapcsolatot, és akkor a mai látszólagos, XVIII. kerülethez való kötődés kiegyenlítetté válik.
835 hektár terület ide- vagy odacsatolása nem lényegtelen alaki helyesbítése a törvény mellékletének, hanem lényeges tartalmi változtatás. Így a vonatkozó eljárás törvényességének betartása, betartatása fokozottan indokolt. A törvény módosítása a XVII. és XVIII. kerület határának vonatkozásában nem sürgető, nem halaszthatatlan, hiszen lakott területet nem érint, így választási körzetet sem módosít, továbbá a XVII. kerület 1968-ig, illetve 1994 óta ellátta és ma is ellátja a hatósági államigazgatási és egyéb feladatait. Indokolt - amennyiben egyáltalán szükséges -, hogy a törvénymódosító javaslat minden érintett fél által egyeztetve, a jogszabályi előírások betartásával, azoknak megfelelően kerülhessen a parlament elé megtárgyalásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyban jelenleg hatályos, 1994. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdésében ez áll: "Az Országgyűlés a fővárosi kerületek közigazgatási területét az e törvény hatálybalépésekor érvényes közigazgatási határok szerint állapítja meg." Az érvényes határleírást pedig az 1949. évi minisztertanácsi rendelet tartalmazta, és a törvény annak szó szerinti szövegét emelte át, tette a törvény részévé. Az ingatlan-nyilvántartási határok sérthetetlenségét a törvény 1. §-a csak a főváros határára mondta ki, és ezt nem vitatja, nem akarja megváltoztatni sem a két érintett önkormányzat, sem a főváros, sem a kormány.
A hatályos törvény és annak melléklete tehát önmagában egységes, jó, érdemben módosítani nem szükséges, csak lehet, ha erre megalapozott indok van, például, hogy a repülőtér ne tartozzon egy kerülethez sem, hanem - országos jelentőségű terület lévén - önálló egységként a fővároshoz vagy Pest megyei résszel együtt legyen önálló egység. Ilyen alapos ok azonban a törvényjavaslatban nem fogalmazódott meg.
A XVII. kerület az ősi tulajdonra, a XVIII. kerület az 1968-as NET-határozatra hivatkozik. A törvényjavaslat belügyminisztériumi előkészítése során is több változat között folyt az egyeztetés, javasolva a két kerületnek a kompromisszumos megegyezést. A kompromisszumra a XVII. kerület hajlandó volt, a XVIII. kerület viszont rendre elutasította az ajánlatot - talán mert túlzottan hittek az igazukban.
A belügyminisztériumi előterjesztést annak idején kerületünk véleményezte, ugyanezen indokokat pedig már akkor leírtuk. A minisztériumi előkészítők hosszas vizsgálódást követően - megalapozottnak tartva a pro és kontra érveket - a kormány számára két változatban nyújtották be a törvényjavaslatot. Ennek értelmében az A-változat szerint a XVIII. kerület, a B-változat szerint a XVII. kerület közigazgatási területei közé javasolta sorolni a repülőteret. A kormány a parlament felé csak az egyik változatot nyújtotta be, holott azon túlmenően, hogy az önkormányzati törvény előírásait természetesen be kell tartani, a 835 hektár ide- vagy odacsatolása véleményem szerint nem lehet egyesélyes.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány által a parlamenthez a T/4919. számon benyújtott törvényjavaslat két kerület közötti közös határra vonatkozó leírása a XVII. kerület és a XVIII. kerület határleírásában eltérő, valamelyik tehát hibás vagy pontatlan. Továbbá a Csévéző utca Rákoshegy melletti szakaszának nevét a XVII. kerület önkormányzata 1996 júniusában Bélatelepi útra változtatta - a határleírás szövegében ez is helytelen. A határleírásban szereplő Ferihegyi út a repülőtér területén - ahol most a törvénytervezet szerint ismét kerülethatár lenne - 15 éve, a Ferihegy-2. miatti területkisajátítás miatt nem létezik. Nem elfogadható részünkre továbbá a 4,5 kilométer hosszú, erősen tagolt határszakasz olyan elnagyolt leírása sem, hogy "a többszöri töréssel a Ferihegyi repülőtér területén is haladva" mondja a határt.
A fentieken túlmenően a T/4919. számú, Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi törvény mellékletének módosításáról szóló törvényjavaslat eredeti szövege sérti az önkormányzati törvénynek a budapesti kerületi tagozódás megváltoztatásának szabályait taglaló részét. Ennek feloldására terjesztettem a tisztelt Országgyűlés elé módosító indítványomat, miszerint a törvényjavaslat szövege úgy módosuljon, hogy a XVII. és XVIII. kerület vonatkozásában a határleírás maradjon a hatályos törvény szerinti megfogalmazás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy a fenti objektív tényeket megismerve tisztelt képviselőtársaim elfogadják majd a módosító javaslatomat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
