DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ (FKGP): Tisztelt Ház! A kérdést, amelyet felvetek, akár részletes vitához tartozónak is lehetne nyilvánítani, hiszen az a házszabály-tervezetnek egy meghatározott részéhez kapcsolódik, de ugyanígy tartozik az általános részhez is, hiszen mindenekelőtt elvi kérdést vet fel, melynek az általános vitában kell a megoldását javasolnunk. Ezért nézzék el nekem, hogy az általános vitában részletszabályozási kérdést vetek fel, de az egész jogalkotási folyamatunkat érinti, ezért tekintem azt az általános vitában felvetendő kérdésnek.
A Házszabály-vita során már utalás történt arra a valamennyi képviselőcsoport által azonosan megítélt tényre, hogy a most tárgyalt Házszabály-tervezet a törvényalkotási folyamatok jelentős többségét a bizottsági munka területére utalja, ezzel a Ház munkáját hatékonyabbá és szakmailag megalapozottabbá teszi. Ez így is van, pontosabban így is lehetne, ha a törvényalkotási folyamatokat - beleértve a törvénymódosítást és az egyéb jogalkotási folyamatokat is - nem megalkotná, hanem mindenekelőtt meghatározná a Magyar Köztársaság Országgyűlése. Az Országgyűlés ugyanis rendkívül rosszul teszi, ha a törvényszövegek normaszövegrészeinek megalkotásában merül el a törvények elvi, politikai, gazdasági irányvonalának meghatározása helyett.
Én úgy gondolom, hogy jelenleg az Országgyűlés jelentős szereptévesztés áldozata, mert a különböző bizottságok naphosszat vitatkoznak az "és"-ek, a "vagy"-ok, a vesszők elhelyezése ügyében, ahelyett, hogy a törvények normaszövegrészének megalkotását az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő osztályának gondozására bíznák, az Országgyűlés pedig jelentősebb törvénytervezetek elvi iránymutatásának kidolgozásában tudna elmélyülni. A jelenlegi helyzet egy rossz koncepció következménye, hiszen a most hatályos Házszabály 41. §-a ezt a megoldást felkínálta, csak az Országgyűlés nem élt vele.
Az új Házszabály-tervezet a jelenlegi Házszabály egyik legjobb megoldását, először a törvényjavaslat elveinek meghatározását, majd az Országgyűlés előírásának megfelelően kidolgozott törvény elfogadását előíró rendszerét felejtette el átvenni, holott a most következő jogalkotásban olyan feladatokkal kell megküzdenünk, mint például az új alkotmány megalkotásának ügye. És már most kérdezem: hogy fogja a Ház megalkotni az új alkotmányt, ha először nem fogja azokat az elveket meghatározni, amelyek alapján a normaszöveg megalkotható? Vagy hogy lehet majd az új alkotmányt népszavazásra bocsátani, ha ezt nem az elvek vonatkozásában tesszük? Netán majd a normaszöveget bocsátjuk népszavazásra, hogy később egy vesszőt se lehessen változtatni a vessző hovahelyezése ügyében tartandó népszavazás nélkül?
Tehát egyértelműen szükség van ennek a rendelkezésnek az új Házszabályba való átemelésére a kifejtettek miatt, és azért is, hogy egy meglévő lehetőséget ne dobjunk el magunktól, hanem a még nem alkalmazott rendelkezést vegyük át a Független Kisgazda Párt országgyűlési képviselőcsoportjának módosító indítványa értelmében. Ha szükség lesz rá, alkalmazzuk azt, ha pedig alkalmazása nem lenne indokolt, úgy természetesen a régi Házszabályból átvett ezen kitűnő rendelkezést nem fogja a tisztelt Ház alkalmazni, de a többletjog átvétele helyett a lehetőségeink szűkítése, tehát önmagunk gúzsbakötése nem felel meg az új Házszabály koncepciójának. Ezért a Független Kisgazda Párt képviselőcsoportjának kezdeményezését a most hatályos Házszabály 41. §-ának a új Házszabályba való átemelésére támogatni kérem. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
