Ady Endre: Mai poéta átka
Ady Endre: Mai poéta átka
…A föld rakva vérnek ítéletivel és a város rakva álnoksággal… Békességet keresnek, de nem lészen. Egy romlás a másikra jő… (Ezékiel próféta 7.)
Alázottnál jobban alázva
Vizsgálom szivem, izmom, kedvem:
Hol a próféta őrült láza,
Mely fölőrjöng, tombol az Égre?
Hát már az átkoknak is vége?
Vizsgálom szivem, izmom, kedvem:
Hol a próféta őrült láza,
Mely fölőrjöng, tombol az Égre?
Hát már az átkoknak is vége?
Úgy szakadtunk be a Pokolba,
Mintha korbácsra s téritésre
Dühünk, hangunk, sohse lett volna?
Öldöklő angyalai az Úrnak
Soha így meg nem öltek Múltat.
Mintha korbácsra s téritésre
Dühünk, hangunk, sohse lett volna?
Öldöklő angyalai az Úrnak
Soha így meg nem öltek Múltat.
Már nem tudjuk, mit veszítettünk,
Nem gyilkol új vesztések gondja,
Dermedett álom minden tettünk
S minden álmunk egy dermedett tett:
S vagyunk ördögnél esettebbek.
Nem gyilkol új vesztések gondja,
Dermedett álom minden tettünk
S minden álmunk egy dermedett tett:
S vagyunk ördögnél esettebbek.
Már csúfja minden állatoknak
Isten híres sarja az Ember
S a próféták is csak makognak.
Még mélyebb Pokol, még több Nincsen: -
Ezt add, Híres, ezt add, Te Isten.
Isten híres sarja az Ember
S a próféták is csak makognak.
Még mélyebb Pokol, még több Nincsen: -
Ezt add, Híres, ezt add, Te Isten.
