pók
pók: 1. a magyar néphit szerint szerencsét hozó állat és bizonyos → előjelek is fűződnek hozzá. Akire ráereszkedett, az a hit szerint pénzhez jutott. Ha lány ágya fölött ereszkedett le, a menyasszonyi fátylat szőtte, tehát még abban az évben férjhez ment. Ha nagyon szorgalmasan dolgozott hálóján, akkor szeles, esős időt vártak. Ha megölték, szerencsétlenséget hozott; gömöri hit szerint meg is halt az, aki a kaszáspókot agyonütötte. Úgy tartották, hogy pókról álmodni bosszúságot jelent. Szerepe volt a gyógyításban is. 1791-ből való kézirat negyednapos → hideglelés ellen pókhálóból csinált borsónyi pirula, golyó nyelését ajánlotta a betegnek. A későbbi népi gyakorlatban a hideglelősnek kanál tejben kellett lenyelni a pókot. Göcsejben három pókot kis ruhába kötve vízzel töltött pohárba tettek, a hideglelős háromszor egymás után ivott belőle, végül a pókokat három különböző ház felé eresztette el. Kis zacskóban nyakba akasztva magára vette a lázas betegségeket, hájjal összetörve sebkenőszer. Általános gyakorlat, hogy a vágott sebre pókhálót borítottak. Országszerte alkalmazták → szemverés elleni füstölőszerül is, egyéb szerek társaságában. A → tehénnek kenyérbélben pókot, Farkaslakán póktojást adtak, hogy üzekedjék. Kalotaszegen „pókhálóvetéssel” meg tudták állapítani, hogy akar-e valaki valakinek a halálára törni. Akire gyanakodtak, ellopták két-három szál haját, és növő hold idején pókhálóba dobták. Ha harmadik reggelre a pók eltávolította azokat, valóban az illető halálát kívánták. – Irod. Szendrey Zsigmond: A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban (Ethn., 1937). – 2. → ághegyháló, → nyomóháló
Diószegi Vilmos
