Illíria A Balkán-félsziget ÉNY-i vidéke, amely Pannóniát és Dalmáciát, a Római Birodalom tartományait foglalta magába. É-on a Duna, D-en Macedónia határolta, melynek egy része valószínűleg Illíriához tartozott. NY-i határa az Adriai-tenger, melynek partjain sok kikötő, a partvonal előtt pedig sok sziget volt.
Lakói részben szabad hegyilakók voltak, akik gyakran okoztak szomszédaiknak kellemetlenséget. A tengermentiek híres kalózok, akik a hajózókat rettegésben tartották. Ezért indítottak ellenük hadjáratot a rómaiak és kezdték el területük leigázását (Kr. e. 229), majd Illyricum néven a Birodalomhoz csatolását.
Eddig jutott el Pál apostol a 3. missziói útja alkalmából, s így leírhatta a mondatot: »Jeruzsálemtől kezdve egészen Illíriáig mindenfelé hirdettem a Krisztus evangéliumát« (Róm 15,19).
Arról is találunk feljegyzést, hogy Titusz, Pál apostol munkatársa, az ev-mal Dalmáciába ment (2Tim 4,10). Előfordulhat, hogy az itteni szóhasználat egyszerűen a távoli balkáni országokat jelenti, s Titusz előbb Krétáról Rómába és onnan meg Dalmáciába ment (Tit 1,5).