este
este: a ® nap vége. Befejeződik a munka (Ter 30,16; Bír 19,16; Zsolt 104,23), a munkás megkapja bérét (MTörv 24,15; Mt 20,8); aki úton van, szállást keres éjszakára (Bír 19,11 kk.; Lk 24,29). ~ a rituális tisztátalanság állapota is megszűnik, amibe valaki állat hullájának érintésével (Lev 11,24 kk.), fertőzött (pl. leprás) házba belépve (14,46) v. más módon (15) került. ~ a böjt is véget ér (2Sám 1,12), mint a zsidók és a mohamedánok körében még napjainkban is. ~n (héb. ben ha arbajim ’a 2 este között’; Kiv 16,12; 30,8), amely a naponta esedékes esti áldozat bemutatásának és a húsvéti bárány leölésének (12,6) ideje volt, a szamariaiak és a karaiták a naplemente és a teljes sötétség (mint: MTörv 16,6) beállta közti időt értették, a farizeusok viszont azt az időt, amely a közé a 2 pillanat közé esett, amikor a nap hanyatlani kezdett és eltűnt a látóhatárról. Jézus korában ez utóbbi értelmezés volt érvényben. – A zsoltárokban és a próf.-k írásaiban az ~ gyakran az igaz szenvedésének és megpróbáltatásainak idejére utal (Zsolt 30,6; Iz 17,14 stb.).
