FOGAS, (2)
FOGAS, (2), (fog-as) fn. tt. fogas-t, tb. ~ok 1) A Balatonban tenyésző, a süllőhöz hasonló, s fínom husú hal; így neveztetik éles fogairól. (Perca lucioperca). 2) Így hívják néhutt a vasboronát. Fogassal megtöretni a felszántott hantokat. 3) Falra szegezett s fogakkal ellótott eszköz, melyre ruhákat, edényeket stb. akgatnak. Fogason lóg a ruhája. Vedd le azt a korsót a fogasról. 4) Átv. farkas.
