törődik
törődik tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék v. -jön
1. <Dolog ütődéstől, nyomástól> folyamatosan felületi sérülés(eke)t szenved. Törődik a gyümölcs a rázós szekéren. A százasok szép újak voltak, keveset törődve. (Jókai Mór)
2. <Vki megerőltető munka, testi-lelki erőfeszítés v. úti fáradalmak következtében> erejét, rugalmasságát veszti. Egész nap a vonatban törődött, alig áll a lábán. Nektek egy óráig is sok ez a munka; hát aki egész életén át ebben törődik! (Jókai Mór) Éhezve, szomjazva, fáradva, törődve, | Végre ötöd napra a Dunához érnek. (Gyulai Pál)
3. Vkivel, vmivel törődik: segítően foglalkozik vele, gondja van rá. Többet kellene törődnöd a családoddal. Törődjék mindenki a maga dolgával. Nem sokat törődött vele. [A magyar nemes.] Mit törődöm a hazával? | A hazának száz bajával. (Petőfi Sándor) [Az anya] a fiúval eddig nem sokat törődött. (Ambrus Zoltán) Nagy figyelemmel… játszott, azzal törődve csak, hogy minden áron sarokba szorítsa ellenfelét. (Karinthy Frigyes)
4. (átvitt értelemben) Vkihez törődik: némi nehézségek után hozzáidomul, alkalmazkodik vkihez. A házasok már egymáshoz törődtek.
5. (átvitt értelemben, tájszó, irodalmi nyelvben) Vmin törődik: vmi miatt bánkódik, tépelődik, emészti magát. Az elveszett jón nem törődöm én. (Vörösmarty Mihály) Hazámnak halvány képe állt előttem, Én vele sírtam, a jövőn törődtem. (Madách Imre)
Igekötős igék: betörődik; beletörődik; eltörődik; feltörődik; megtörődik; összetörődik.
törődő.
