szignál [1]
szignál [1] tárgyas ige -t, -jon
1. (hivatalos) <Iratot> aláír(ásával) v. kézjegyével ellát. Iratot, számlát szignál. A miniszter még nem szignálta a kinevezéseket. || a. (művészettörténet) <Művész vmely képet, szobrot stb.> aláírásával v. kézjegyével ellát annak jeléül, hitelesítéséül, hogy az ő alkotása. Ezt a képet nem szignálta a művész. [A festőnövendék] ezzel a névvel szignálta első kísérleteit. (Ambrus Zoltán) Gyors ujjai | szignálták a pasztellt. „Rippl-Rónai”. (Szabó Lőrinc) || b. (hivatalos) Vkire szignál vmely ügydarabot: <hivatali főnök> ráírja az ügydarabra annak az alkalmazottnak a nevét, akire elintézését bízza. Minden fontosabb aktát a helyettesére szignált.
2. (üzemi élet) <Vmely ipari terméket;> (minőségi) jelzéssel lát el. Szignálja a csövet, a pamutszövetet.
Igekötős igék: alászignál; átszignál; kiszignál; rászignál; végigszignál.
szignálás; szignálható; szignáló; szignált; szignáltat.
