szerződés
szerződés [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (jogtudomány is)
1. Két v. több egyénnek v. jogi személynek közös megegyezésen alapuló és általában írásba foglalt akaratnyilvánítása, megállapodása, egyezsége, amelyből rendsz. kölcsönös jogok és kötelezettségek következnek. || a. (Magánjogi) szerződés: két magánfélnek rendsz. okiratba foglalt, kötelező erejű jogi megállapodása vmire vonatkozólag. Adásvételi, bérleti, biztosítási szerződés; → egyoldalú szerződés; fuvarozási, haszonbérleti, házassági, hizlalási, munkavállalási, örökbefogadási, örökösödési, szállítási, termelési szerződés; előnyös, érvénytelen, hosszú lejáratú, írásbeli, jóváhagyott, lejárt, megerősített, megújított, szóbeli szerződés; a szerződés érvénye, hatálybalépése, lejárata, tárgya; a szerződés ellenére, erejénél fogva, értelmében; a szerződésben meghatározott jogok, megszabott határidő, vállalt kötelezettségek; szerződésben kötelezi magát vmire; szerződésre lép vkivel; a szerződést írásba foglalja, jóváhagyja, megköti, állja, megtartja, teljesíti, módosítja, megsérti, megszegi, érvényteleníti, felbontja, felmondja; szerződést köt vkivel; a szerződéstől eláll, visszalép. A színésznek előnyös szerződést ajánlottak fel. A házassági szerződés értelmében a kikötött birtokok a feleségre szállanak. (Tolnai Lajos) Még csak újévben telik ki a szerződés. (Móricz Zsigmond) || b. (Közjogi) szerződés: olyan, rendsz. törvénybe v. rendeletbe foglalt megállapodás, amelyet az állam köt vmely közjogi szerepű jogi személlyel v. csoporttal (nemzetiség, egyház, társadalmi szerv, szakszervezet stb.) kölcsönös viszonyuk, jogaik és kötelezettségeik tisztázására, megállapítására, rendezésére. → Kollektív szerződés; → szolgálati szerződés. A dolgozók hazánkban kollektív szerződés szerint kapják fizetésüket. Az alkotmánynak… megváltoztatása… tőle mint egyik szerződésre lépő féltől nem függhet. (Kemény Zsigmond) || c. (Nemzetközi) szerződés: két v. több államnak rendsz. törvénybe iktatott megállapodása az államközi kapcsolatok rendezésére vonatkozólag. Áruforgalmi, fegyverszüneti, gazdasági, kereskedelmi, kulturális szerződés; → megnemtámadási szerződés; barátsági, együttműködési és kölcsönös → segítségnyújtási szerződés; szövetségi, titkos szerződés; a szerződés ratifikálása.
2. Ezt a megállapodást, egyezséget írásba foglaló okirat. A szerződést aláírja, kiállítja, lepecsételi.
Szóösszetétel(ek): 1. szerződésbontás; szerződésellenes; szerződésfelmondás; szerződéslejárat; szerződéslevél; szerződésminta; szerződésszegő; szerződésszöveg; szerződéstervezet; 2. államszerződés; békeszerződés; bérszerződés; keretszerződés; versenyszerződés; vérszerződés.
szerződési; szerződésű.
