kucséber
kucséber [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (elavulóban)
Vándor kereskedő, aki többnyire csecsebecséket, játéktárgyakat, déligyümölcsöt, nyalánkságokat árul v. sorsol ki szerencsejátékkal, főleg szórakozóhelyeken. A kucséber nyakba akasztott kosara tele volt babákkal. Párosra játszott a kucséberrel, és egy bugylibicskát nyert. S miért a versek, ez a fájó, éber Ösztön: árulni halk bánatomat. Mint cukros, fanyar fügét a kucséber … (Tóth Árpád) Egy „zöld bécsi kocsmát” lehet elképzelni, ahol még mindig petróleumlámpások világítanak esténkint és kucséber várja, mikor kerül végre a sor az ő kosarára is. (Krúdy Gyula)
Szóösszetétel(ek): kucséberkosár; kucséberzacskó.
kucséberes; kucséberség.
