köztársasági
köztársasági melléknév és főnév
I. melléknév
1. A köztársaság lényegéhez, szervezetéhez tartozó, rá jellemző. Köztársasági államforma; köztársasági elnök: a köztársaság államfője.
2. <Monarchikus államban> olyan <személy, szervezet>, aki, amely a köztársaságot akarja megvalósítani; köztársaságpárti; republikánus. Köztársasági képviselő, párt. || a. Ilyen személyre, csoportra, szervezetre jellemző. Köztársasági mozgalom, törekvések. Üldözik köztársasági érzelmei miatt. || b. <Az Amerikai Egyesült Államok egyik nagy burzsoá pártjának megjelöléseként:> republikánus. A demokrata és a köztársasági párt választási küzdelméből az utóbbi került ki győztesként. || c. (sajtónyelvi) <Az 1936–39-i spanyol polgárháborúban> a köztársaság és a népfrontkormány védelmében harcoló <személy, katonai alakulat>. Köztársasági csapatok, erők.
II. főnév -t, -ak Vmely köztársasági párthoz tartozó személy, a köztársaság híve; köztársaságpárti, republikánus. Becsületes, meggyőződéses köztársasági. Felvonultak a köztársaságiak. A köztársaságiak győztek a választáson. || a. (sajtónyelvi) A köztársaságiak: a spanyol köztársasági (I. 2c) csapatok, haderő.
