fitymál
fitymál tárgyas ige -t, -jon
Fölényeskedve csekély értékűnek, rossznak, kicsinek tart, nyilvánít vmit. Fitymálja az árut; fitymálva beszél vmiről. Sok a babért fitymálja, megveti. (Arany János) Étkezések alatt szuszogott, lihegett, krákogott, a közös ételt fitymálta. (Kuncz Aladár)
Igekötős igék: lefitymál.
fitymálás; fitymálgat; fitymáló.
