fitos
fitos melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. Fitos orr: kissé pisze orr. Fitos orrocskája van. Miminek imádandó, fitos orra volt. (Mikszáth Kálmán) Szőke, karcsú és magas vagyok, inkább fitos, mint jellegzetes orrú. (Ambrus Zoltán)
2. Ilyen orrú <személy>. Fitos kölyök. Szeleburdiak! – kiáltott közbe egy fitos leány. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -t, -ok, -a Fitos orrú személy, főleg leány. Gyere ide, te kis fitos!
fitosság.
