en [1]
en [1] [en v. ën] névmás, birtokos (egyes számú 1. személyű főnévvel, rendsz. kötőjellel kapcsolva v. egybeírva; nyomósítva: ennen) (régies, irodalmi nyelvben)
A személyraggal meghatározott első személy saját tulajdonában levő, saját magához tartozó, vele magával kapcsolatos; saját, tulajdon. Ki szült, nem ismer többé, en anyám. (Vörösmarty Mihály) En-árulásomért, méltán halok. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
