Folyó holnap 6-ról a 177-ik szám alatt költt elnöki levelére Excellenciádnak, melly szerént meghagyni méltóztatott, hogy „a tudomására jött, úgy nevezett Ellenzéki Kör (mellynek léte eránt nem kétli Excellenciád, hogy felsőbb helyre jelentést tettem) rend elleni és vétkes fondorkodását azzal tetézi, hogy Stancsics népkönyve czímű szorossan tiltott röpiratát árulgatja, nem különben, hogy egy alattomos kőnyomda, állítólag a vármegyeházában tartatik; mindezek eránt a legnagyobb óvatossággal a szükséges adatokat megszerezvén, mi előbb jelentést tegyek”: alázatosan jelentem Excellenciádnak, hogy jól lehet az Ellenzéki Kör, melly a Nemzeti és Pesti körökből alakult, de amellyből igen sokan éppen a czím miatt kiállottak, valósággal létezik és amint hallom a kör gyűlésezvén, választmánya által mint ollyan befolyást akar gyakorolni; a felsőbb helyre teendő jelentést szükségesnek nem tartottam, mivel az igen nagy nyilvánossággal ment és nem csak úgy nevezi magát azon új kör, ha nem valamint ·/· és ·//· alatt a veres NB-vel jegyzett sorokban látni méltóztatik Excellenciád, a Hírlapokban is ugyan azon nevezett alatt kiadni hirdeti mostani szállását, gyűlések tartását teszi közönségessé sat. Igy ez mindenkinek tudomására van. Mi pedig azt illeti, hogy Stancsics röpiratát árulja azon kör, ez is csak nem olly nyilvános, mint az „ellenzéki czím” és ezt általam tudja a Királyi Ügyek Igazgatója, ő általa pedig, mint értettem, Ország Bírája ő Excellenciája is: és midőn tőlem ez eránt tudakozódott volna a Királyi Ügyek Igazgatója, „valjon igaz é ez?”, azzal bizonyítottam neki, hogy azonnal hozattam egy példányt; de utánam és az én utasításomból hozatott magának Tisza Lajos bihari főispányi helyettes is szinte az által, ki által én hozattam és még mondtam a Királyi Ügyek Igazgatójának, küldene oda szinte ő is két vagy három biztos emberét, kiktől a körben nem tartanak, ugyan annyi ezüst ft-tal, mert az az ára a könyvnek, azonnal kap ő is; mert sem én, sem Tisza Lajos főispányi helyettes tanúk csak nem lehetünk és talán tétetett valamelly nyomozás.
Végre a kőnyomdának, „hol tartatik az”, még eddig nyomában nem jöhettem, de reménylem azért meg tudom és akkor azonnal teszem tudósításomat Excellenciádnak.
alázatos szolgája
Földváry Gábor,
Pest vármegye főisp. helyettese.
Ered., O. Lt. M. Kanc. Eln. 305/1847. sz.