Bodrogolaszi, bodrogmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 161 házzal és 1124, nagyobbára református vallású lakossal. Van postája, távírója, vasúti állomása. Nevét olasz telepeseitől vette, kiket IV. Béla 1244-ben királyi vinczellérekül telepített ide. 1404-ben a Perényiek birtoka, 1444-ben a Palócziaknak is van itt részük. 1504-ben Perényi Imre a maga részét a terebesi pálosoknak adományozza. 1567-ben a törököktől elpusztított helységként van felvéve az adólajstromba, de néhány évvel később Nagy Balázst, 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatják egyes részeibe. 1598-ban a terebesi pálosok ismét szerepelnek birtokosaiként. 1606-ban Bocskay István foglalja el, de 1610-ben a pálosok visszakapják. 1651-ben az újhelyi pálosok veszik át a terebesi pálosok birtokait és közöttük az olaszit is. 1739-ben pestis pusztított a községben és rövid idő alatt 201 lakosát ölte meg. 1786 után a vallásalapé lett, 1808-ban pedig Lónyay Gáboré. Most gróf Lónyay Eleméré, kinek itt nagyszabású, szép kastélya van, melyet a mostani tulajdonos atyja: Lónyay Ödön, a mult század hatvanas éveiben építtetett. Gróf Lónyay Elemér és neje, Stefánia főherczegnő, a nyár egy részét e kastélyban töltik, melyet díszes park vesz körül. A község hajdan város volt, különféle szabadalmakkal és vásártartási engedélylyel felruházva. Van ev. ref., gör.-kath. és róm. kath. temploma. A református templomot 1793-ban építették, a görög-katholikust 1644-ben, míg a római katholikus templom építési ideje meg nem állapítható. A gör.-kath. egyháznak egy 20 cm. magas, remekmívű, aranyozott ezüst-keresztje van, szentképet ábrázoló, művésziesen 29faragott fabetéttel. E nagybecsű kereszt 1628-ban készült s egy orosz tábornok ajándékozta az egyháznak 1848-ban. Van még egy ezüstből vert régi kelyhe s egy ugyanilyen tányérja 1623-ból. Ide tartozik Vilma-tanya is. A Csókfölde vezetű dűlőhöz az a monda fűződik, hogy Báthory Zsófia, a pataki nagyassszony, egy csókért adományozta az ujhelyi pálos-atyáknak. Van itt – Szarkakút néven – egy gyógyvízű forrás is, mely állítólag köszvény ellen jó.