Veleméri templom.
Veleméri templom.
Temploma egyike a legrégibbeknek, mely műtörténeti szempontból fölötte érdekes. A XIV. században góth stilben épült és Aquila János, hires egykoru festő freskóival van diszítve. Ugy a falazat, mint a fenmaradt beldíszitések, izlésben s vagyonban előkelő pártfogóra bizonyítanak. Ki volt valóban ez a pártfogó, azt ez ideig megállapítani nem sikerült. Valószinűnek vélik, hogy Velemér a templom építése korában a felső-lendvai Széchy-család birtoka lehetett. Felső-lendvai Széchy Miklós bírta azon időben a muraszombati járás legnagyobb részét, Felső-Lendva és Muraszombat főhelyekkel, s 1340–1390 évig mint hadvezér, országbiró, és nádor szerepelt.
A szentélybe befalazott évszám kövét elporlasztotta az idő s csak az „Anno” szót hagyta meg. A templom festésének kora azonban meg van örökitve a szentélykapu-ív déli oldalára festett Szent Anna képe alatt, ily formán M° CCC° LX. VII° vagy 1367-ik évben, igy a templom épitési kora is, az épitésí stíl, és a gót stíl fejlettségi kora után következtetve, 1350–1360 évek közé tehető.
A templom falai ezen korbeli freskóképekkel vannak befoglalva, melyek különösen a szentélyben, de még a hajó északi falán lévő képek is (leszámitva a legujabb időbeli rombolásokat) meglehetős élénkek. Ezek közt nevezetes Szent László király képe, a legérdekesebbek közé tartozik.
A freskó-képek a század első negyedében még ismeretlenek voltak, az 1820–25 év táján kinevezett kerczai plébános még ép állapotban lévő, meszelt templomot talált Velemérben. Minthogy azonban a templomnak egyedüli híve 115csak maga a plébános volt – pártfogó nélkül a templom tetőzete lassankint lefoszlott, s ekkor mosta le az eső a falak meszét, napfényre hozva a becses képeket. A veleméri freskók műértékét Rómer Flóris tanár, tudós régész fedezte fel.
1865 óta ismét fedél alatt áll a templom. 1895 évben megujíttatott, s templomi szolgálatra is kijavíttatott.
