Uj járási beosztás.
Uj járási beosztás.
Az 1831 október 10-iki közgyűlésen a karok és rendek egy új, az ötödik járás felállítását határozták el. Az e czélból kiküldött bizottság 1839-ben készült el a szükséges előmunkálatokkal. Az 1840 július 7-iki közgyűlés végre megalakítja az ötödik járást, melyet a karok és rendek törökbecsei járásnak neveznek el. Ez a beosztás egész 1848-ig megmaradt. Az 1848 május hó 30-án megtartott közgyűlésen a szolgálat érdekében elhatározták, hogy a vármegyét 15 részre osztják fel, olyképen, hogy az öt főszolgabírói járás három-három részre oszlott. Felállították tehát: 1. a nagybecskereki járásban: a becskereki, párdányi és szentgyörgyi, 2. a törökbecsei járásban: a becsei, tordai és zsombolyai; 3. a kanizsai járásban a kanizsai főbírói, a bessenyői és a kanizsai szolgabírói; 4. a szentmiklósi járásban a szentmiklósi, perjámosi és billéti; végre 5. az újpécsi járásban: az ujpécsi főbírói, zichyfalvai és ujpécsi szolgabírói kerületeket.
Rajasics (Az Orsz. Képtárból.)
Suplyikácz. (Az Orsz. Képtárból.)
A Schreyer Viktor-féle ház Nagyszentmiklóson, a hol vármegye-gyűléseket tartottak.
Az 1820-ban befejezett megyeháza.
4551838-ban a vármegyében ismét óriási károkat okoztak az árvizek. Hertelendy Ignácznak főispánná történt beiktatása a szokásos ünnepélyességgel az 1839 május 13-án tartott közgyűlésen ment végbe. Ugyanakkor az 1839-ik évi országgyűlésre követekül megválasztották: Hertelendy Miksa és gróf Szapáry József táblabírákat. Az utóbbit szeptember 30-án Fodor Károly főszolgabíró váltotta fel.
