Nyugdíjviszonyok
Nyugdíjviszonyok
A városi tisztviselők és alkalmazottak nyugdíjalapja 1888-ban lépett életbe. Tagjai közé tartoznak: A közigazgatási és kórházi tisztviselők; a közigazgatási szolgák és rendőrök; a napidíjasok (2 koronán felüli díj után); a városi vállalatoknál, ú. m.: a jövedéki hivatalnál, a villanyvilágítási telepnél, a villamos vasútnál, a légszeszgyárnál és a közvágóhídnál 1200 koronán felül emelkedő fizetésű tisztviselők és az ezen alul maradó bérrel javadalmazott szolgák. Összes tagjai a nyugdíjalapnak 1910. év végén: 494 személy 675.672 kor. illetménynyel. A nyugdíjösszeg 10 évi szolgálat után 40%, azután évenkint 2%-kal magasabb. A díjnokoknak 10 év után 200, 20 év után 400, 30 év után 500 és 40 év után 600 kor. nyugdíjigényük van. Özvegyi nyugdíj, a tisztviselők után, a fizetés 1/3-ada, de a maximum 1600 kor.; a szolgák után 600 kor. fizetésig. 1/3-ad, a többi után 20%, a díjnokok után a férjet illető nyugdíjösszeg fele. Nevelési járulék a tisztviselők után az özvegyi nyugdíj 20%-a;. teljesen árváknak 30%; szolgák és díjnokok gyermekei 48 koronát, a teljes árvák az özvegyi nyugdíj 1/3-át kapják. A tagok törzsjárulék czímen 10%-kot és állandó járulék czímén 2%-ot fizetnek; azonfölül a városi vállalatok és a kórházi pénztár a törzsfizetések alapján számított 5%-nyi hozzájárulásra (1910-ben 15.840 kor.) köteleztetnek; az esetleges évi hiányt a házi pénztár fedezi. Az alap tőkéje volt az 1910. év végén 429.433 kor.
