Az első vasútvonal.
Az első vasútvonal.
1870-ben kezdte meg a vasútvonal építését a „Magyar Éjszakkeleti Vaspálya Társaság.” E vaspálya Debreczenből kiindulva Nagykárolyon és Szatmár-Németin keresztül Királyházáig vonult s általa közvetetlen összeköttetést nyert a vármegye a fővárossal. 1871 jún. 25-én adták át a forgalomnak a Debreczentől–Nagykárolyig s ugyanezen év szept. 25-én a Nagykárolytól–Szatmárig terjedő vonalszakaszt. A következő (1872.) év nyarán a Szatmár–Bustyaháza közötti vonal is megnyílott, sőt még ez évben a vaspálya egész Máramarosszigetig kiépült.
A honvédség létesítésekor a vármegye közönsége áldozatkészségének szép tanújelét adta. Nagykárolyban a vármegye tulajdonát képező háztelket ajánlotta fel a honvédlaktanya czéljaira. De a vármegyei ifjúság is lelkesedéssel karolta fel a honvédség ügyét, számosan önként állottak be a honvédzászlóaljakba, úgy hogy 1870 nyarán Szatmártt és Nagykárolyban mintegy 3000 honvéd gyakoroltatott.
