Bethlen Gábor.
Bethlen Gábor.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a cseh felkelés hírére, felismervén a pillanat fontosságát, a fenyegetett vallásszabadság védelmére 1619. szeptember havában kardot rántott. Bethlen még Kassára sem ért derékhadával, midőn alvezérei, Széchy György és Rhédey Ferencz a nyugati határ felé vonultak. Széchy majdnem akadály nélkül ért Érsekujvár alá, melyet az őrség feladott, az udvarhoz hű kapitányt, Koháry Pétert kiszolgáltatván Bethlen vezérének. (Millenn. Tört. VI. 233.)
Érsekujvár elfoglalásának hírére a komáromi hajdúk is mozogni kezdtek. Október elején 500 hajdú kijelentette, ha nem kap fizetést, a felkelőkhöz csatlakozik. (Tört. Tár. 1879. 539.) A komáromi várban kiütött fejetlenség következtében Széchy hadának egy része akadálytalanul átjött a Csallóközbe, hol a révet őrző német gyalogságot támadták meg. (Tört. Tár, 1892. 328.)
A vármegye, melynek többsége ekkor protestáns volt, lelkesedéssel csatlakozott a felkeléshez. A vármegye rendei Markházy Márton alispánt és Laky János táblabirót küldték a szeptember havában tartott kassai országgyűlésre.
A beszterczebányai országgyűlésen a Magyarország királyává választott Bethlen szeptember végén Lakompak, majd Hainburg ostromára indult, mialatt Komárom és Győr között mintegy 3000 embert küldött át a dunántúli, még Ferdinánd hűségén levő várak elfoglalására, de Komáromot nem bántotta. A vár parancsnokának sikerült Chalauf Ibrahim esztergomi agától, természetesen jó pénzért, élelmiszert, bort és fát szereznie, s így megmenekült a kiéheztetés veszedelmétől, de midőn ez a fejedelem tudomására jutott, a portára írt levelében nem is késett a töröknek szemére hányni. (Török-Magyar Államokmt. I. 255.)
Az 1621. év elején a helyzet lényegesen megváltozott. Buquoy Longueval gróf, a császári sereg fővezére, egy kirohanása alkalmával Érsekujvár alatt életét veszítvén, Lichtenstein Miksa vette át a vezérletet, ki Gutánál erős sánczczal védelmezte táborát, de Bethlen hadai addig nyugtalanították, míg július 25-én serege romjaival átköltözött a Csallóközbe. Bethlen főtörekvése 458most az volt, hogy Lichtenstein egyhamar ki ne jöhessen a Csallóközből, nehogy Pozsony védelmére mehessen. Ezt, noha Olgyánál csatát vesztett, el is érte. (Millenn. Tört. VI. 315.)
