Babonák.
Babonák.
A népies gyógyszereknél és gyógyításoknál a babonákról is meg kell emlékezni. Ratkó vidékén, ha valaki rosszul érzi magát s attól tart, hogy nagy betegség éri, a saját vizeletét kell a kezéből meginni; torokgyuladásnál fecskefészket, darázsfészket, juh körmét kell megtörni s bizonyos füveket összekeresni s a difteritikus, vagy dagadt nyakú gyereket ezzel megpárgolni. Általában a foecaliák és a vizelet-itatás nagy szerepet játszanak. Vízkór ellen a tót vidéken a vizelettel való kenést használják. A gyenge gyermeket, mint dr. Krecs írja, csalános fürdőbe teszik, éjjel kiviszik a temetőbe s meztelenül a sírdombon meghempergetik; visszajövet a templomajtóhoz viszik s a szülő a kulcslyukon át bemormolja a bűvös szavakat, a mitől a gyermek napról-napra erősödik! Azt tartják, hogy ha az újszülöttnek születése után rögtön pálinkát csöpögtetnek a szájába, szintén megerősödik; ha pedig a családtól nagyon óhajtott gyermek megszületik, de gyenge, az anyjával foghagymát rágatnak s a foghagyma-szagot a kis gyerek orrába fújják, vagy a hagymaczikket a gyerek orrába dugják, hogy erősödjék tőle. Az osgyáni körbe a rühös beteg az út közepére teszi ki a zsebkendőjét. Ha valaki felveszi, a beteg meggyógyul. Rozsnyó vidékén a szemtől való rontások és a kis gyermek bélhurutja ellen a tisztes fűben való fürdetés biztos gyógyulás hírében áll. A rimaszécsi járásban a sebbe esett nyűvek kihullása okvetetlen bekövetkezik, ha a földi bodzát lehajtják a földbe s egy kapányi földet ráhúznak a koronájára. A mikor a koronája a föld alól kiszabadul, biztosan kihull a féreg a sebből.
