XV. század.
XV. század.
A mikor Magyarország Fiumét átvette, akkor jóformán már egészen tönkretette a III. Károly által annyira favorizált Triesztnek versenye. Még előbb bénítólag hatottak a város kereskedelmére az 1470 óta csaknem évenkint ismétlődő török becsapások. Később ehhez hozzájárultak még az uszkok néven ösmert zengi határőrök tengeri rablásai, melyek miatt Velencze a város megmaradt tengeri kereskedelmének tönkretételével állott boszút. De e zavaros időket megelőző békésebb korszakban épp úgy érvényesült a kedvező fekvésü fiumei kikötő természetes vonzóereje, mint akár mostanában: sőt bátran állíthatjuk, hogy Fiume kereskedelme a XV. században Triesztéhez viszonyítva, tán még kedvezőbb arányokat tüntet fel, mint még mai napság is. A két városnak lakosszáma között sem lehetett még akkora aránytalanság: Trieszt lakosságát még a XVI. században is csak 6–7000-re teszik; Fiume lakosságát pedig adataink alapján már a XV. században legkevesebb 2000-re becsülhetjük, de lehetett 3–4000 is.
A Duinói lovagcsalád kihaltával 1309-ben Fiume a Walseei grófok birtokába jutott. Uj urainak előkelő állása és messzeható befolyása kétségkivül kedvezőleg hatott vissza a város gazdasági helyzetére. Első irott adatunk, mely Fiume kereskedelmi viszonyaira vonatkozik, a következő:
