Garamszőlős.
Garamszőlős.
Garamszőlős, a Garamvölgyben fekvő kisközség, 1246 kath. vallású, tót lakossal. Hajdan besenyők lakták. Szintén egyike a Géza király által a szentbenedeki apátságnak adományozott községeknek, 6 ház és három telek kivételével, melyek a barsi várjobbágyoké voltak. Az alapító levélben Sceulleus néven van feljegyezve. A tatárjárás után az esztergomi érsek foglalta el, de 1277-ben Márton szent-benedeki apát már visszaköveteli Fülöp esztergomi érsektől. Később, mikor a beszterczebányai püspökség felállíttatott, ez lett a földesura. A községet a törökök először 1573-ban, másodszor pedig 1622-ban feldúlták, a mikor több mint száz lakosát rabszíjra fűzve elhurczolták. Belánszky püspök itt a mult század elején szép püspöki nyaralót építtetett, mely azonban most már magántulajdon és teljesen elhanyagolt állapotban van. Ugyanekkor találkozunk a község Ribnik (Halastó) hangzású tót nevével is, mely kétségkívül onnan ered, mert határában volt a szentbenedeki benczések halastava. A Szentbenedek átellenében levő rétek mai neve is „Kerektó.” Akkoriban sok szőleje volt a községnek, mely jövedelmének egyik főforrását képezte. A község határában levő Teplicza nevű sziklából meleg forrás fakad, mely télen sem fagy be. Vize a községen átfolyik és azon alul, a réteken eltünik. Ősi katholikus temploma már a XIV. században fennállott, azonban a törökvilágban elpusztult. Mostani temploma 1771-ben épült. A község határában kitünő minőségű trachit-tufa van és erdejében földsánczok maradványai láthatók, melyeknek minéműsége azonban még nincs megállapítva. A község postája, távirója és vasúti állomása Nagykoszmály.
