Csiffár.
Csiffár.
Csiffár, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 708. E községet egy 1235-iki oklevél mint Turde birtokát említi. 1263-ban, a mikor Chypár alakban van említve, birtokosa Turda néven szerepel, ki a községet a sághi prépostságnak adományozza. A pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel Chifar alakban, de papja csak három garast fizetett és igy nem lehetett nagy község. Később a nagyszombati Szent-István szeminárium lett a földesura, melynek itt most is nagyobb birtoka van. 1530-ban Mehemet, 1599-ben pedig Ibrahim basa hadai teljesen elpusztították. 1655-ben a pestis dúlt lakosai között, melyben az akkori feljegyzések szerint 232-en haltak el. Az 1657-iki összeirás alkalmával 34 elpusztult telket találtak itt. 1763-ban Apaffy fejedelem táborozott a községben. A mult század elején találkozunk tót elnevezésével, mely hol Csefáre, hol pedig Csezáre. Kath. temploma 1332-ben már fennállott, de elpusztult és 1774-ben épült az új templom, melyre Révay püspök 660 frt alapítványt tett. Az anyakönyvek 1714-ben kezdődnek. Saját postája van, távirója és vasúti állomása pedig Verebély.
