Barsendréd.
Barsendréd.
Barsendréd, (Dereszlény, Kisendréd és Nagyendréd községekből alakult) a lévai járásban fekvő magyar kisközség, 695 túlnyomóan róm. katholikus lakosokkal. Saját postája van, távirója Nagysalló, vasúti állomása Alsóvárad. E község már a nyitrai káptalan és Bors utódai közötti 1261–72 között folyt peres ügyben szerepel. 1298-ban az esztergomi káptalan egyik bizonyságlevelében találjuk említve. 1322-ben János fiai és Moch unokái osztozkodnak rajta. 1408-ban már két Endréd említettik, ú. m. Kis és Nogh-Endréd. 1469-ben Mátyás király, Nagy-Endréd, Pél és Kis-Sáró birtokát Nagyendrédi Zobonya Lászlónak adományozza. 1622-ben Konkoly László és Hunyady András a birtokosai. 1626-ban a lakosok a törökök zaklatásai elől menekülve, elbujdostak a községből. 1698-ban dicskei Kovách Istvánt és Csató Klárát iktatják az endrédi részbirtokba, azután következtek mint birtokosok a Litassyak, a Balogh, Botka, Simonyi, Dombay, Rudnyánszky, Kürthy és Botka családok. Most Kelecsényi Rafaelnek van itt nagyobb birtoka. A katholikus templom már 1332 előtt fennállott, de a török időben elpusztult, mostani temploma pedig 1810-ben épült. Nagy-Endréden született 1802-ben Botka Tivadar, a Magy. Tud. Akadémia r. tagja. Dereszlényről, mint önálló községről már 1404-ben találunk említést Dereslen néven, a mikor egyik birtokosa László, mint királyi ember szerepel egy beiktatási oklevélben. 1483-ban a Dreszlényi testvérek és a Litassyak pereskednek Kis-Dereszlény birtoka miatt és úgy látszik, hogy a per a Litassyak javára dőlt el, mert még a XVII. század végén is ezeket találjuk itt. Most galanthai Balogh Jánosnénak és Dombay Vilmosnak is van itt birtoka és mindkettőnek csinos úrilaka. A Balogh-féle házat Simonyi Simon volt alispán építtette a 70-es években és vétel útján került a mostani tulajdonos birtokába. Dombay házát Dombay Gáspár építtette 1860-ban.
BARSENDRÉD. – DOMBAY VILMOS URILAKA.
Saját felvételünk
