Aranyosmarót.
Aranyosmarót.
Aranyosmarót, zsitvavölgyi nagyközség, a nagysurány–kistapolcsányi vasútvonal mentén. Lakosai magyarok, németek és tótok, de ez utóbbiak vannak a legnagyobb számban. Első írott nyomaira Géza királynak 1075-iki oklevelében találunk, melyben Maurod alakban van említve. 1386-ban mint Ghymes várának tartozéka szerepel és a Forgáchok a birtokosai. Azután előfordul Paluska György nevű birtokosa, a ki valami Moravetz nevű némettel állott perben e birtok miatt. Ez a Paluska-család szerepel azután még a XVIII. század második felében is, mint a község földesura, míg báró Paluska Keresztélynek, e család utolsó tagjának kihaltával, 1779-ben Migazzi Kristóf, bécsi biboros érsek és váczi püspök szerezte meg a maróti uradalmat. Ebben az időben Aranyosmarót Gülden-Marot és Moravce néven is szerepel. Az uradalomnak a mult század elején 3915 lakosa volt. Most Migazzi Irmáé, férjezett gróf Erdődy Imrénéé, kinek itt szép régi kastélya is van, melynek alapját még a Paluska-család vetette meg, azonban Migazzi Kristóf érsek teljesen átalakíttatta. 1530-ban és 1573-ban a törökök a 18községet feldúlták. 1615-ben már itt tartották a vármegye közgyűlését Lipthay Imre alispán elnöklete alatt, de csak a XVIII. század végén helyezték ide véglegesen a vármegye székhelyét. A község a Paluska-család idejében mint város van említve. Hajdan iparáról is híres volt. Az árpádházi uralkodók idején a Zsitva-patak homokjából aranyat mostak és ekkor itt kúnok laktak. Az itteni szabó- és a szücs-czéh 1717-ben alakult. A mult század elején nagy posztóipara volt, de ezenkívül híresek voltak a takácsai és a vargái is. Katholikus templomát gróf Migazzi Kristóf építtette 1785-ben, de 1823-ban átalakították. Ez a templom műkincsekben gazdag. Gróf Migazzi Vilmos, a vármegye főispánja, 1887-ben díszes mauzoleumot emelt, melyben ő és neje, Marczibányi Antónia, e családnak utolsó sarja, díszes sarkophagokban nyugosznak. A mult század elején több malma volt a Zsitván, közöttük fürészmalma is. Most itt van a vármegye székhelyén kívül, a törvényszék, járásbiróság, adóhivatal, tanfelügyelőség, szép megyei kórház, továbbá népbank, a takarékpénztár díszes épületben, agrár-szövetkezet, polgári olvasókör, tisztviselői kaszinó, kereskedelmi kör, uradalmi téglagyár, kályhagyár és hengermalom, a Bracs-féle majolika-festészet és a megszünt czukorgyár hatalmas épülete, melyet a Haas-féle részvénytársaság vett meg szőnyeggyár czéljaira, de arra fel nem használt. A lakosok száma a mult század elején 1397 volt, most pedig 2786. A községnek van postája távirója és vasúti állomása.
