Munkásozgalmak.
Munkásozgalmak.
A munkáshiány ilyeténképpen nagyon érezhető volt az utolsó évtizedben; hozzájárult ehhez a szocziáldemokraták bújtogatása, mely különösen akkor öltött nagyobb méreteket, mikor egy kissé jobb termés mutatkozott s az aratókat a szerződéses kötelezettségük megszegésére csábította s a legtöbbször sikerült is a félrevezetett népet odavinni, hogy letévén a kaszát: a gazdát kényszerhelyzet elé állítva, – nagyobb bér megadására kényszerítene. Ámde mint minden rossznak van valami jó oldala – ennek a féktelen bújtogatásnak is az lett a következménye, hogy a következő években száz és száz arató és kaszálógép került a vármegyébe. A felbújtogatott aratók íly módon kisebb mértékben lettek szükségesek s a népbolondító kőfaragó- és bádogos-legények felbújtogatására azután száz és száz család maradt kenyér nélkül. A lókapák és egyéb kultivátorok is nagy mértékben elszaporodtak a vármegyében, kétségkívül első sorban azért, hogy a gazdák magukat a munkások zsarolása és kiszipolyozása ellen biztosítsák.
Jelentékenyebb eseményt azonban a fentieken kívül a szocziálista vezérek bújtogatása nem okozott. A cselédség azonban – mely szintén a félrevezetett népség közé tartozott – még forrong s az egész ügy hasonló a hamu alatt lappangó parázshoz. El is vannak készülve a gazdák, hogy egy-egy jó termés esetén megismétlődnek a múlt eseményei, de semmiesetre sem oly vehemens módon, mint a múltban, mert a munkások józan része belátta azt, hogy az ő beugrasztásuk és félrevezetésük nyomán, ha pillanatnyi előny származott is, a reakczió annál nagyobb volt s annak hatása nyomor- és szenvedésben nyilvánult.
Fernbach Károly kastélya Baba-pusztán.
Legifj. Szemző István úrilaka kerényi birtokán.
Dungyerszky György lakóháza Bácson, a ménes egy részével.
Részlet a futaki uradalom Ottó-majorjából.
395A vármegyei gazdasági egyesület tevékenységét még fokozza az a körülmény is, hogy a Délmagyarországi Földmívelők Egyesülete 10 fiókot alakított a vármegye hazafias németajkú községeiben, azzal a különbséggel, hogy míg az egyesület Bácsmegyén kívüli fiókjaiban és központjában a hivatalos és tárgyalási nyelvül a német nyelvet alkalmazza, addig a Bácska német községeiben a magyar nyelven való érintkezés az uralkodó.
