Szerb vajdaság.
Szerb vajdaság.
A szerbek Zombor elfoglalása után, február 14-én Bajmokra vonultak és azt is meghódoltatták a szerb vajdaság számára. Ezalatt Petrichevich-Horváth cs. kir. őrnagy Baját szállotta meg s a várost Windisch-Grätz nevében meghódolásra kényszerítette. Pilaszanovits József városi főbíró még idejekorán megmenekült az elfogatás elől. Horváth a szerencsétlen városra óriási hadisarczot vetett ki, melynek befizetését csak 1849 márczius 16-ig tudta teljesíteni. Rajacsics, a szerb lázadás lelke, e győzelmi hírekre magán kívül volt örömében. Nagyhangú szózattal fordul hitsorsosaihoz. „Régi vágyunk, – úgymond – beteljesedett, a vajdaság létesült. Bács-Bánság rónáin ezentúl a szerb az úr.” Nyomban valami kormánytanács-félét szervez, melynek természetesen ő az elnöke. Tagjai között Rudics József volt főispán is helyet foglal, a ki a kath. szerbeket képviselte volna.
Ekkor már Szabadka kivételével úgyszólván az egész vármegye a szerbek birtokába került. Csak Pétervárad állott szilárdul a szerb zendülés forgatagában. Blagojevics 1849 január havában leköszönvén állásáról, a vitéz Csuha Antal ezredes vette át a vár parancsnokságát. Csuha nemcsak arra ügyelt, hogy a vár védhető állapotban legyen, de gyakran le-lecsap a vidéken portyázó szerbekre. Február 2-án Kuczoránál verte szét a felkelőket, február 19-én a palánkai szerb táborra rontott. Hajek császári ezredes február 10-én felszólította a vár feladására, de Csuha tagadó választ adott, február 13-án pedig azt üzente neki, hogy előbb meg akar győződni a közölt hírek alaposságáról. A küldött el is indult, de azalatt Perczel Mór honvédtábornok már útban volt Pétervárad felé.
A szerbek főtörekvése ekkor Szabadka megszerzése volt. A haditerv szerint a szerb hadosztály Szabadka elfoglalása után Szegedre nyomult volna s ott a Pestről Szeged felé irányítandó Jellasich-féle hadtesttel egyesülve, Debreczen ellen ment volna.
A szerbek Zombor elfoglalása után követeket küldtek Szabadkára, hogy a várost megadásra szólítsák fel. De Szabadka e felszólítást visszautasítva, erősen készült a védelemre. Közben a honvédelmi bizottmány február 12-én gróf Batthyány Kázmért nevezte ki országos tábori főbiztossá, a ki mellé Spelletich Bódogot rendelte ki Szabadka területére.
