A kudarcz után.
A kudarcz után.
A horvát betörés következtében gróf Batthyány Lajos miniszterelnök szept. 14-én a toborzás azonnali megkezdésére útasította a törvényhatóságokat, Spelletich Bódog országgyűlési képviselőt pedig kormánybiztosul küldte Szabadkára. A horvát betörés hírére az ország figyelme a Dunántúlra irányult. Mészáros a Bácskában állomásozó katonaság egy részét a Dunántúlra küldte, szept. 26-án pedig a verbászi táborból 105 kocsin 5000 fegyvert és lőszert küldött Szabadkára, hogy ott ideiglenesen letétbe helyezzék. Hogy azonban a szerb fölkelőktől elárasztott vidék védelem nélkül ne maradjon, a kormány Bács-Bodrog vármegyét felmentette az újonczozás alól. Szabadka azonban ennek ellenére is okt. 2-án egy újonczcsapatot toborzott, melyet Szegedre küldött, hol Cserey Ignácz vette át őket.
Hogy pedig a város a szerbek esetleges támadásai ellenében védetlenül ne maradjon, a hadügyminiszter 600 szuronyos fegyvert, 3 hatfontos ágyút és egy lőszeres kocsit küldött a városnak. Majd okt. 9-én hozzáfogtak a város elsánczolásához is, de a munkálatok nagyon lassan haladtak előre.
Szeptember havában a kolera is kiütött és Szenttamáson is sok kárt okozott. E mellett a vármegye alsó részét utonálló rablók lepték el, kik közül különösen egy Gojkovics Uros nevű szerémi rablóvezér tette nevét hírhedtté. Ezt a szerbek kiűzték a Bácskából és később felakasztották.
Szenttamás sikertelen megtámadása után a hadakozó felek között egyidőre szünet állott be. A magyarok és szerbek figyelme egyaránt a dunántúli harcztér eseményei felé fordult.
Az események mindegyre nagyobbszerűen követték egymást. Lamberg grófnak a pesti hídon történt meggyilkoltatása, Jellasich hadának szept. 29-én történt megveretése, majd a fennhéjázó bán gyáva futása, a Róth és Filipovics császári tábornokok vezetése alatt álló hadak elfogatása, végre a bécsi események, gróf Latour meggyilkoltatásának híre mély benyomást keltettek a verbászi táborban. A minisztérium lemondása után a képviselőház szept. 22-én Kossuth Lajos indítványára hat tagból álló bizottságot küldött ki a védelem szervezése czéljából. Így keletkezett a honvédelmi bizottmány, melyre a szabadságharczban oly nagy feladat hárult.
Jellasich kudarczának hírére a szerb felkelők között csüggedés, majd viszály támadt. Rajacsics József karlóczai érsek, a ki Suplikácz vajda megérkeztéig a szerbek kormányzójává tolta fel magát, összekülönbözött Sztratimirovitscsal, a ki ellenségei elől a titeli fennsíkra menekült, hű sajkásaihoz, a kik őt tárt karokkal fogadták. Bár a patriárka és Sztratimirovits kibékültek, a bécsi kormány kapva kapott az alkalmon, hogy a szerbeket teljesen lekösse, és ezért Jellasich által Mayerhofer Ferdinánd belgrádi osztrák konzult a határőri ezredek újjászervezésével bízatta meg.
