A közigazgatás visszaállítása.
A közigazgatás visszaállítása.
Április havában Bács-Bodrog vármegye, a Sajkáskerület kivételével, magyar kézben volt. A vármegyei közigazgatás ismét feléledt. Batthány Kázmér a megyei védelmi bizottmánynyal a közigazgatás újjászervezéséhez fogott, mert midőn a szerbek Zombort elfoglalták, a vármegyei tisztikar Bajára és Szabadkára menekült, hova a vármegyei védelmi bizottmány is áttette székhelyét.
Batthyány országos főbiztos április 2-án, a kulai főhadiszálláson kelt rendeletével a vármegye székhelyét Szabadkára helyezte át. Másnap, április 3-án, a vármegye közönsége Szabadkán, Knézy Antal alispán elnöklete alatt közgyűlést tartott, mely alkalommal elhatározta, hogy a tisztviselők térjenek 223vissza a vármegye felső részébe és ha szükséges, az esetben biztonságuk érdekében fegyveres kíséretet rendeljen ki a vármegye.
Batthyány vezérfőispán és teljhatalmú biztos április 7-én már Szabadkán volt, honnan e napon kiáltványt intézett Bács-Bodrog vármegye lakosaihoz. Ugyane napon a vármegyei tisztikar újjászervezése ügyében is értekezletet tartottak.
Knézy alispán lemondása következtében, az értekezlet Antunovits Pált jelölte az I. alispáni tisztségre, midőn azonban a jelenlevő Spelletich kormánybiztos kérdésére kijelentette, hogy nem hajlandó a forradalmi kormány rendeleteit végrehajtani, de mivel főleg a konzervatív elemekből alakult vármegyei védelmi bizottmány tagjai sem akartak hivatalt vállalni, a tisztújítást meg sem tartották; e helyett gróf Batthyány Kázmér április 8-án a vármegye tisztikarát kinevezés útján alakította meg. Első alispánná Putnik Bélát, másodalispánná Latinovits Zsigmondot, főjegyzővé pedig Karácsony Lipótot nevezte ki. Miután azonban Latinovits nem vállalt hivatalt, április l7-én Karácsony Lipót főjegyzőt tette meg másodalispánná, kinek helyébe Aszt (Ágfi) Nándor lépett.
A megyei tisztikar nyomban meg is kezdte működését, kérelmére a közgyűlés jelentékeny fizetésjavítást szavazott meg, melyet a kormány, tekintve a kivételes állapotot, helyben is hagyott. Egyúttal az ujonczozás is teljes erővel kezdetét vette. Puskás őrnagy márczius 28-án kelt levelében értesítette gróf Batthyány vezérfőispánt, hogy a vármegyére 6517 újonczot vetettek ki, s ebből a vármegye 4578-at állított ki. Miután a titeli Sajkás-kerületet, a mely továbbra is az ellenség birtokában maradt, leszámították, 1567 ujoncz maradt hátrálékul.
A sereg szervezésével a központban Czintula Antalt bízták meg, míg a felső járásra Karassay, Szabadkára s a telecskai járásra Szávics őrnagyot, Zomborra és a középjárásra Adliczer Antal századost, az alsójárásra Vaskalap István kapitányt küldték ki. Ujonczozási biztosként pedig ismét a fáradhatatlan Grosschmied Gábor működött.
