megyesi BESZE JÁNOS
Szendrő, Borsod m., 1811. júl. 2. B. János uradalmi hivatalnok és Fazekas Mária fia. Magyar, r. kat. Jogot végez. Volt önkéntes (1829-1830. a 34. gyalogezredben szolgált). 1835. ügyvédi vizsgát tesz, ügyvéd, reformpárti politikus Esztergomban. 1848/49. a város országgyűlési képviselője. Felesége 1846- Rhédey Katalin (meghalt Budapest, 1877.), egy gyermek apja.
1848. jún. 19- Esztergom város nemzetőr őrnagya. Aug. 10. egy zászlóaljjal Komárom várának biztosítására rendelik. Okt. 19. a megye és a város 1500 főnyi nemzetőrével csatlakozik a fel-dunai sereg parndorfi táborához. Kossuth a sereg élelmezési biztosává nevezi ki. 1848/49 fordulóján a felső-tiszai hadtest Zemplén megyei dandárának parancsnoka, részt vesz a Schlik elleni harcokban. 1849 tavaszán egy ideig a bácskai (IV.) hadtest hadbiztosa. Júl. 15. Fejér megye kormánybiztosává nevezik ki, de megbizatását a császáriak előnyomulása miatt nem tudja átvenni. Követi az országgyűlést Szegedre, majd Aradra.
1850- Pesten hadbírósági vizsgálat folyik ellene, 10 év várfogságra ítélik (1851. okt. 2.). 1856. júl. 12. kegyelmet kap. 1861. és 1865. országgyűlési képviselővé választják. A kiegyezés után egy ideig a Pénzügyi Legfelsőbb Törvényszék elnöke, majd ismét ügyvéd. † Arad, 1892. okt. 16.
Szinnyei: Magyar írók I. 1007-1009., Uő.: Komárom 10., Tört. Lapok 1892/21., Vas. Újs. 1892/43., KLÖM. XIII. 216., 239. XV. 100., Közlöny 1848/4., KAW: Gb. 34. LIR. 1820 -1840. 26/132., Szül. akv.: MOL A 1008., portré: MNM. Tört. Fotótár.