Historical Maps of the Habsburg Empire
Historical Maps of the Habsburg Empire

A honlapon a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképeit kívánjuk közzétenni. Ez a páratlan levéltári anyag régiségében, részletességében és művészi kidolgozottságában is egyedülálló a világon. Célunk, hogy az elszórtan fellelhető források, nemzetközi összefogás révén, egységes keretben, a térinformatika legújabb eredményeit felhasználva, mindenki számára hozzáférhetővé váljanak.

A térképek két nagy részre oszthatók, egyrészt a jellemzően 1:28.800-as léptékű katonai felmérések, másrészt a jellemzően 1:2.880-as léptékű kataszteri térképek. Ezek mindegyike egységes elvek szerint, a teljes birodalmat lefedve készültek el. A katonai felmérések eredeti, kéziratos szelvényei az Osztrák Állami Levétárban, a kataszteri térképek az adott utódállam levéltáraiban (nemzeti, állami illetve regionális) találhatók.

Képeslapok

Jelenleg öt intézmény, az Országos Széchényi Könyvtár; a Zempléni Múzeum; a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum; a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Damjanich János Múzeum közel 300,000 db képeslapja kereshető és tekinthető meg az oldalon. Az adatbázis célja, hogy minél több múzeum gyűjteményét integrálja a közös kereső programba, ezért reményeink szerint az elkövetkező években folyamatosan bővül majd a tartalom.

Közgyűjteményi Könyvtár
Közgyűjteményi Könyvtár

A Közgyűjteményi Könyvtár könyvtárak, levéltárak és múzeumok által digitalizált dokumentumokat (könyveket, folyóiratokat) tartalmazza. A több mint 3 millió oldalnyi anyag mögött egyrészt az NKA által létrehozott Magyar Múzeumi Digitális Könyvtár, másrészt a minisztérium által létrehozott Magyar Levéltári Kiadványok projekt áll. Ugyancsak itt kerülnek publikálásra az NKA által támogatott digitalizálások is. Emellett több intézmény is itt publikálja az általa digitalizált dokumentumokat.

Jelenleg gyakorlatilag az összes múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei, Budapest Főváros Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin, Könyvtár, az Evangélikus Országos Könyvtár és Levéltár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Külügyminisztérium Könyvtára, Jókai Mór Városi Könyvtár Pápa, a Helischer József Városi Könyvtár Esztergom és a Zala és Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtár kiadványai illetve az általuk őrzött dokumentumok találhatók. A hazai intézmények mellett határon túliak is szolgáltatnak adatot, jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet (Somorja) adatai találhatók meg.

Kitaibel Pál Herbáriuma
Kitaibel Pál Herbáriuma

Kitaibel Pál (1757-1817), a "magyar Linné" a XVIII-XIX. századi kárpát-medencei botanikai kutatások megteremtője.

MAGYAR EVANGÉLIKUS DIGITÁLIS TÁR
MAGYAR EVANGÉLIKUS DIGITÁLIS TÁR

A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) 2010 pünkösdjén kezdte meg a reformáció 500. évfordulójára, a 2017-es emlékévre való tartalmi felkészülést. 2017-ig az evangélikus egyház digitalizáltatja és interneten ingyenesen közzéteszi a magyarországi evangélikusokkal kapcsolatos 1801-2010 között írt teológiai és történeti műveket, valamint a legfontosabb levéltári gyűjteményeket. A digitalizálandó tartalmak kiválasztásánál elsőbbséget élveznek a folyóiratok, teológiai, egyházjogi és egyháztörténeti művek, ilyen jellegű levéltári dokumentumok, valamint a legfontosabb evangélikus szerzők életművei, illetve a muzeális értékű könyvek. A tömeges digitális feldolgozást és közzétételt az Arcanum Adatbázis Kft. közreműködésével 2010-ben indította el az egyház és 2013-ig közel 100.000 oldalnyi tartalmat publikált teljes szövegűen kereshető módon a Magyar Evangélikus Digitális Tárban. Az adatbázis folyamatosa, évenkénti frissítéssel, egyre növekvő mennyiségű tartalommal bővül.

Régi Magyar Könyvtár
Régi Magyar Könyvtár
A magyar nyelvű, továbbá a magyarországi írásbeliség nyomtatott részét a kezdetektől a szatmári békéig terjedő időszakból Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár című műve tárta fel elsőként a teljesség igényével kora tudományos színvonalán. Első kötete 1879-ben jelent meg, s az 1531–1711 közötti magyar nyelvű nyomtatványok könyvészetét tartalmazza. A második kötet az 1473–1711 közötti hazai idegen nyelvű nyomtatványok könyvészetét adja.
MTA KÖNYVTÁR KÉZIRATTÁRA 1861-1954 KÖZÖTTI SZAKRENDI KATALÓGUSA
MTA KÖNYVTÁR KÉZIRATTÁRA 1861-1954 KÖZÖTTI SZAKRENDI KATALÓGUSA

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára 1861–1954 között szakrendben felállított állománya két betűrendes (dobozos) cédulakatalógusban kereshető. A kötetes és analecta-jellegű anyagok a K-, a levelezés katalóguslapjai pedig az L-betűjellel ellátott dobozokban vannak. A 19. század végi tudományfelosztási rendszernek megfelelő szakcsoportokban a magyar nyelvészet, az irodalom, a jogtan, a természettudományok, a filozófia, az egyháztörténet, a történelem és az orvostudomány tárgykörébe tartozó kéziratok, továbbá a kor ismert íróinak és tudósainak levelei és képei vannak elhelyezve. A mintegy húszezernyi cédulát az Arcanum Adatbázis Kft. 2011 tavaszán digitalizálta.

Mária Terézia Úrbéri Tabellák
Mária Terézia Úrbéri Tabellák

Mária Terézia által 1767-ben elrendelt úrbérrendezés során készített urbáriumok és az úrbérrendezési munkálatok során keletkezett és az urbáriumhoz csatolt egyéb iratok (régi urbáriumok, az új urbáriumhoz csatolt tabellák, megelőző összeírások és az ún. kilenc pontra adott válaszok). Az egész országra kiterjedő munkálat ezen iratai megyénkénti csoportosításban annak, megyén belül az iratok a községek nevének abc rendjében.

MAGYAR DIGITÁLIS MÚZEUMI KÖNYVTÁR (1.200.000 oldal)
MAGYAR DIGITÁLIS MÚZEUMI KÖNYVTÁR (1.200.000 oldal)

48 magyar múzeum kiadványainak közös adatbázisa, amely jelenleg több mint 5000 kötet, 1,200,000 oldalát tartalmazza teljes szövegűen kereshető formában. A múzeumok legfontosabb évkönyvei és tudományos sorozatai mellett számos jelentős tudományos értéket képviselő, de kis példányszámban megjelent monográfia, kiállítási katalógus is megtalálható itt, amik ma már könyv formájában szinte beszerezhetetlenek. Az egyes szaktudományok mellett a helytörténeti kutatások nélkülözhetetlen forrása is egyben ez a gyűjtemény.

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ADATBÁZISAI
A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ADATBÁZISAI

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR DIGITÁLIS KÖNYVTÁRA

A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRI FORRÁSAINAK ADATBÁZISA (MOL DLDF)

A Collectio Diplomatica Hungarica program célja, hogy a középkori Magyar Királyságra vonatkozó összes dokumentumot digitális eszközökkel virtuálisan összegyűjtse és online kutathatóvá tegye.

A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS KÖNYVTÁRA

KIRÁLYI KÖNYVEK béta verzió

Az 1527 és 1867 között a Magyar Kancellárián, 1867 és 1918 között pedig a Király személye Körüli Minisztériumban vezetett Királyi könyvek (Libri regii) az uralkodó nevében kiadott legfontosabb dokumentumok másolatát tartalmazzák.

URBARIA ET CONSCRIPTIONES

Az Urbáriumok és összeírások, a Magyar Országos Levéltár fondjai közül az egyik legismertebb. Az iratanyag 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett urbáriumokból, úrbéri összeírásokból, birtok- és vagyonbecslésekből áll. Az urbáriumok a földesúr birtokát, mindenekelőtt az ott lakó és az úrral „úrbéres” kapcsolatban álló népeket, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vették számba.

TÉRKÉPTÁR

MTI „KŐNYOMATOS” HÍREK

A Magyar Távirati Iroda 1920–1949 (1956) között megjelent napi híreinek sorozatonként rendezett digitális állománya, kétrétegű pdf formátumban

MSZMP KB AgitProp IRATOK A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN

Önkormányzati levéltárak közös adatbázisa (közel 1 millió oldal)
Önkormányzati levéltárak közös adatbázisa (közel 1 millió oldal)

A magyar levéltári portált az önkormányzati levéltárak együttműködése hozta létre. A portál lehetővé teszi, hogy egy helyen lehessen, egy adatbázisból lekérdezhetően tájékozódni arról, hogy mely levéltárban találhatóak azok az iratanyagok, amelyek a kutatót érdeklik, "közös fondjegyzéket" kínálva. A portál támogatja az ország egészét átfogó dokumentumsorozatok digitalizálásának, az azonos elvek és gyakorlat alapján szerkesztett iratgyűjtemények adatbázisainak építését azzal, hogy magába fogadva azok tartalmát.

Levéltárak közös fond- és állagjegyzéke

Az adatbázis jelenleg 17 önkormányzati levéltár kötelezően vezetendő fond- és állag-nyilvántartó programjának (E-Archívum) adatait tartalmazza egységes keresőrendszerben.

Fővárosi és megyei MDP és MSZMP iratok

Az adatbázis főként a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fővárosi és megyei vezető testületi iratanyagát tartalmazza. Jelenleg mintegy 302.000 oldalnyi anyag érhető el, melyből adatvédelmi okokból letiltásra kerültek mindazok az oldalak, amelyeken személyi és fegyelmi előterjesztések (röpszavazások is) voltak.

Archontológia, névtárak

Az adatbázis jelenleg az alábbi adattárak anyagát tartalmazza:
Buda és Pest polgárai 1686-1848
Óbuda mezőváros tisztségviselői 1873-ig
Zala megye tisztségviselői
Zala megye nemesi katasztere 1790, 1829, 1845

HELYI LAPOK (közel 100.000 oldal)
HELYI LAPOK (közel 100.000 oldal)

A Helyi Lapok adatbázis azzal a céllal jött létre, hogy a regionális és városi, valamint egyházi lapokat a teljesség igényével egy közösen kereshető, egységes adatbázisban tegyük közzé. Ezek a társadalomtörténeti és helytörténeti szempontból kiemelkedően fontos források mára már alig hozzáférhetőek és a könyvtárakban őrzött példányok is többnyire hiányos, rossz állapotban vannak. A folyamatosan bővülő, országos gyűjtőkörű adatbázisba bekerülő lapokat lehetőség szerint hiánytalanul, az első lapszámtól az utolsóig kívánjuk közzétenni, de a régebbi, különösen a századforduló lapjai előnyt élveznek.
Az adatbázis létrehozását a regionális és városi közgyűjteményekkel közösen végezzük és finanszírozzuk.

Országgyűlési Napló, irományok, dokumentumok 1861-1990 (600.000 oldal)
Országgyűlési Napló, irományok, dokumentumok 1861-1990 (600.000 oldal)

A Magyar Országgyűlés 1861 és 1990 között keletkezett és digitalizált dokumentumainak adatbázisa mintegy 600.000 oldal szöveget tartalmaz. A keresés egyrészt a mutatókban, másrészt a digitalizált dokumentumok teljes szövegében lehetséges. Az Országgyűlési Könyvtár tervezi az adatbázis további bővítését is.

Veszprém kataszteri térkép (1856) Google térképen
Veszprém kataszteri térkép (1856) Google térképen

A kataszteri térképek a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen születtek, de a tulajdonjogi viszonyok rögzítésére és nyilvántartására is használták. A térképeken természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határait tüntették fel. A térképek elsődleges feladata a birtokhatárok, telekhatárok rögzítése, de nagy részletességgel ábrázolják a vízrajzot, az utcahálózatot, a közlekedési adottságokat, épületek alaprajzait, és nagy számban tartalmaznak földrajzi neveket, így a dűlőneveket is. A georeferált és a Google maps-al szinkornizált térkép a történelmi Veszprém vármegye területét hiánytalanul (!) ábrázoló kataszteri térképszelvényeket tartalmazza.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti gyűjteményének katalógusa
Magyar Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti gyűjteményének katalógusa
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ALAPKATALÓGUSA
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ALAPKATALÓGUSA

Az Egyetemi Könyvtár alapkatalógusa szerzői betűrendes katalógus, amely 1989-ig tartalmazza a feldolgozott dokumentumokat. A katalógus formája speciális: 3441 dobozban, 1.041.716 nagyalakú, részben kézzel, részben írógéppel írott cédulából áll. A katalógus mai formáját 1876-ben nyerte el, ezért könyvtártörténeti jelentősége is van.

Magyar Zsidó Levéltár Iktatókönyvei
Magyar Zsidó Levéltár Iktatókönyvei
Jel-Kép 1980-2011 folyóirat
Jel-Kép 1980-2011 folyóirat
A Jel-Kép negyedéves tudományos folyóirat. Tanulmányokat, recenziókat, vitacikkeket, dokumentumokat közöl a kommunikáció, a közvélemény és a média témakörében. Elődje a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (TK) által kiadott Rádió és Televizió Szemle c. folyóirat volt, amelyben helyet kaptak a rádiózás és a televiziózás műhelyproblémái mellett a nyomtatott sajtó elméleti és gyakorlati kérdései, a tömegkommunikáció politika problémái, az akkortájt születő tömegkommunikáció-kutatás és közvélemnykutatás eredményei, módszertani kérdései. Az immár Szecskő Tamás szerkesztésében, a mai nevén megjelenő folyóirat 1980-tól egyre inkább a megerősödő közvéleménykutatások és a tömegkommunikáció-kutatások fórumává vált, szerzői között a gyakorló rádiós és televíziós szakemberek mellett vezető értelmiségiek, a kommunikációpolitika irányitói is szerepeltek. A tudományos beszámolók mellett a könnyebb hangvételű írásoknak, kritikáknak és vitacikkeknek is helyet biztosítottak. A lap volt a fóruma azoknak a tudományos publikációknak is, amelyek az ekkorra már Magyar Közvéleménykutató Intézetnek nevezett kutatóintézetben születtek. Rendszeresen jelentek meg angol nyelvű különszámok, amelyek egy-egy hosszabb időszak tudományos eredményeit összegezték és tették hozzáférhetővé az érdeklődő külföldi szakemberek számára. A rendszerváltás idején megszüntették a továbbra is csak TK-ént emlegetett Magyar Közvéleménykutató Intézetet, így a Jel-Kép sorsa is bizonytalanná vált. 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóirodája felügyeletével megalakult a Kommunikációelméleti Kutatócsoport, amely az ELTE Társadalom és Neveléspszichológia tanszéke mellett kapott helyet a TK volt könyvtárával, adattárával együtt. A mindmáig főszerkesztő Terestyéni Tamás újraszervezte a folyóiratot, elsődlegesen a kommunikáció és közvéleménykutatások, valamint a média kérdéskörével foglalkozó tudományos fórumként. A lap azóta a jelenlegi formájában, terjedelemben és tematikai tagolásban, negyedévenként jelenik meg. Ajánljuk az adatbázist mindazoknak, akik érdeklődnek a társadalom, a politika és a kultúra kommunikációs aspektusai, a tömegkommunikációs eszközök és rendszerek működése és a közgondolkodás folyamatai iránt.
Magyarországi Zsidó Hitközségek Iratai 1944, 1947, 1948
Magyarországi Zsidó Hitközségek Iratai 1944, 1947, 1948
A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán
Első világháborús hadszintéri térképek
Első világháborús hadszintéri térképek
Egyetemi tanácsülési Jegyzőkönyvek
Egyetemi tanácsülési Jegyzőkönyvek
A Sajtó 1927-1947 folyóirat és könyvtár
A Sajtó 1927-1947 folyóirat és könyvtár
Tudományos folyóirat a sajtó és a hírszolgálat jogi, gazdasági, szociális, műszaki és történelmi kérdéseiről. Alapító-szerkesztője Wünscher Frigyes, aki korának univerzális „sztármenedzsere” volt. Számos fontos projekt létrehozásában, irányításában vett részt: 1921-től az MTI egyik vezetője, majd 1934-től a „Hangya” fogyasztási-értékesítő és temelő szövetkezet vezérigazgatja, tőzsdetanácsos, több tucat válallalat első embere, „bankvezér” volt. Gazdaság- és szövetkezetpolitikus, felsőházi tag, közíró, egyetemi magántanár, tudományos társaságok tagja, sportvezető és számos társadalmi-egyházi szervezet élén állt, jó kapcsolatokat ápolt a politikai és az egyházi vezetés, az arisztokrácia és a burzsoázia prominenseivel is, így széles rálátással rendelkezhetett a legszélesebbe értelemben vett sajtó különböző aspektusaira. Az 1927-es induló szám beköszöntőjében így foglalja össze a lap vállalt feladatait: „Célunk, hogy Magyarország első olyan tudományos folyóiratát indítsuk meg, mely kizárólag a sajtó és a hírszolgálat kérdéseivel törődik és támogatója mindazoknak, kik a sajtót és a hírszolgálatot irányítják, azzal foglalkoznak vagy vele bármily kapcsolatban állanak. Érdeklődésünk körébe esnek a többi között a sajtó és a hírszolgálat következő kérdései: – a sajtójog, még pedig sajtótörvény, szerzői jog, ipari tulajdonjog védelme, a távíróval, telefonnal és rádióval kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések, – a sajtó gazdasági problémái: vállalati és megjelenési formák, azok fejlődése, gazdasági hatások, kalkulációk, – a sajtó szociális kérdései: nyugdíj, betegség, balesetbiztosítás, jóléti berendezések, – a sajtó műszaki fejlődése: uj találmányok, gépek, berendezések, – a sajtó történelme: a sajtóval és a hírszolgálattal kapcsolatos történeti kutatások és ismertetések. Külön rovatban kívánunk foglalkozni személyi és egyesületi hírekkel, sajtó- és könyvszemlével. Felvesszük lapunkba a fontosabb statisztikai közleményeket, közöljük a sajtóval és hírszolgálattal kapcsolatos törvényeket, rendeleteket, döntvényeket stb.” A lap kereteit meghaladó, fontosabb szakmunkákat „A Sajtó Könyvtára” című könyvsorozatban adták ki, 1942-ig összesen 22 kötetben.